A Vasas legendás birkózói között két „századost” tarthatunk nyilván: Kozma Istvánt a múlt század sportági legjobbjának választották idehaza, míg Hegedűs Csaba nyerte a századik magyar ötkarikás aranyérmet.
E két góliáttal senki nem konkurálhat: a „Picinek” becézett, nehézsúlyú Kozma kétszeres olimpiai, háromszoros világ-, valamint egyszeres Európa-bajnok volt, és csak azért kellett beérnie ennyivel, mert 1970. április 9-én, alig harminc éves korában, a Budapest-belvárosi Alkotmány utcában halálos autóbalesetet szenvedett.
Különös egybeesés, hogy Hegedűs Csabának szinte napra pontosan három esztendővel később (1973. április 10-én) szintén súlyos autóbalesete volt, de a másik extraklasszis, hála gondviselésnek, felépült életveszélyes sérüléseiből. Addigra már világ- és olimpiai bajnokká lépett elő – az 1971-es vb-n „tuskirálynak” nevezték el –, majd megmenekülése után kétszer nyert Európa-bajnoki címet. A másodikat akkor – 1977-ben –, amikor a Vasas legutóbb elsőséget szerzett a labdarúgó NB I-ben.
Van még párhuzam a futballal: a piros-kékek birkózócsapata először akkor – 1966-ban – szerezte meg a csapatbajnokság első helyét, amikor a Vasas labdarúgói veretlenül nyerték el az NB I aranyérmét. A csb-n összesen 17-szer győzött a Vasas, amelynek „szőnyeges” szakosztálya 1912-ben alakult. A szekció már 1918-ban felnőtt aranyérmes versenyzőre lehetett büszke, mert a nehézsúlyú Szelky Ottó – aki a Budapest-bajnoki döntőben még kikapott Maróthy Józseftől, a Törekvés erősségétől – az országos bajnokságon megállíthatatlan volt. Szelky további három alkalommal szerzett egyéni elsőséget az ob-n, és az 1924-es nyári játékokon a Vasas első olimpikonjaként szerepelt. Ez még akkor is maga a történelem, ha a hajdani birkózó a párizsi viadalon nem vált olyan olimp-ikonná, mint amilyen bálvánnyá lett évtizedekkel később Kozma és Hegedűs...
Szelky amúgy tréfás vetélkedőkön is részt vett; egyebek közt szerepelt azon a 70 méteres fedett pályás síkfutó-versenyen, amelyen Keresztes Lajos, az 1928-as olimpia birkózóbajnoka (utóbb – 1946 és 1962 között – a Vasas edzője) érkezett a célba elsőként. Az viszont egyáltalán nem volt tréfás, hogy Szelkynek 1927-ben, a válogató-versenyek egyikén húszperces (!) ráadást kellett vívnia a hozzá hasonlóan holtfáradt ferencvárosi Badóval...
Nem viccelt annak idején Doncsecz József sem: ugyanúgy 16 magyar bajnoki (8 egyéni és 8 csb-) aranyérmet nyert, mint Kozma István. Ezen kívül volt olimpiai és vb-negyedik, vb- és Eb-ötödik. Bajkó Károly nála is többre vitte: mindkét fogásnemben (!) olimpiai bronzérmet szerzett – kötöttfogásban 1968-ban, szabadfogásban 1972-ben –, ezen túl tizenegy hazai aranyat számlált. Deák Bárdos Mihály pedig tizenkettőt. A 2001 és 2008 között a Vasashoz tartozó 130 kilós versenyző első piros-kék évében Európa-bajnok és vb-ezüstérmes volt, majd még háromszor zárta másodikként a világbajnokságot, valamint kétszer a kontinenstornát.
Ugyancsak 12-szeres magyar bajnok a női szakág emblémája, Sastin Marianna, aki 2013-ban világbajnoki címet nyert az 59 kilós kategóriában. További medáljai: vb-ken két ezüst, egy bronz, Eb-ken egy ezüst, négy bronz. Az első ízben megrendezett Európa-játékokon (2015) ugyanúgy első helyezést ért el, mint a két évvel korábbi világbajnokságon.
A 11-szeres magyar bajnok Toma Mihály „csak” vb-bronzig és olimpiai pontszerző (hatodik) helyig jutott 1975-ben, majd 1976-ban, a 48 kilós szabadfogású Faragó József viszont az 1990-es Eb-bronzérem után 1991-ben elnyerte az Európa-bajnoki címet. Szintén Eb-aranyat (továbbá -ezüstöt), valamint világbajnoki címet és két vb-ezüstérmet érdemelt ki a 100 kilós kötöttfogású Gáspár Tamás, aki azonban csak a legnagyobb sikerei után igazolt a Vasasba.
Ám az ő nemzetközi medáljai nélkül is csak úgy ragyog a piros-kék varázsszőnyeg...