Ahogyan korábban beszámoltunk róla, klubunk fiatal úszója, Szimcsák Mira is vízbe ugrott a dohai felnőtt vizes világbajnokság első napjaiban, a nyílt vízi szakág képviselői között. Versenyzőnk 10 kilométeren a 26., 5 kilométeren pedig a 20. helyen végzett, végül pedig a dobogóra is felállhatott a vegyes váltó tagjaként – Fábián Bettinával, Betlehem Dáviddal és Rasovszky Kristóffal egy négyesben harmadik lett, így az első felnőtt-vb-jén (ha a tavalyi eseményt nem számoljuk, amelyen tartalékként volt jelen) éremmel mutatkozott be.

Nem akármilyen ajándék volt ez a 20. születésnapjára, amit az 5 km-es versenyszám napján ünnepelt!

„Nagyon vártam a kezdést, izgatott voltam, mégiscsak az első felnőtt-világbajnokságom volt, amin már úszhattam is. Ez azért nagy dolog az ember életében – emlékszik vissza Mira az esemény kezdete előtti napokra. – Tíz kilométeren természetesen én is az olimpiai kvótát céloztam meg, picit csalódott voltam a végén, hogy nem sikerült megszerezni. Kilenc kilométerig én is az élmezőnyben úsztam; jó volt a taktikám, és a formámra sem lehetett panasz. Volt azonban egy forduló a végén, amiből rosszul jöttem ki, nagyjából hét másodpercig víz alá kerültem, legalább tizenöten átúsztak rajtam. Nehéz pillanat volt, amiből nem könnyű felállni, ráadásul két másik lánnyal is összeakadtam, így lemaradtunk az élbolytól. Ebből látszik, hogy még hiányzik a rutin az ilyen versenyeken – ha megvan, talán nem mentem volna bele az adok-kapokba. Sokat tanultam belőle, az biztos. Az öt kilométernek már felszabadultabban vágtam neki, nem volt akkora a tét. Jól ment az úszás, de ismét egy forduló tolt ki velem, a hajrában viszont még lépkedtem előre, és végül jobb eredményt értem el, mint az előző napon.”
 

Balról: Rasovszky Dávid, Szimcsák Mira, Fábián Bettina, Betlehem Dávid (forrás: MÚSZ)

Mirát az „ötös” után a csapattársak köszöntötték egy rögtönzött tortával, pontosabban muffinnal, ami – érthető módon – nagyon jól esett a versenyzőnknek.

„Érdekesen jött ki, hogy a születésnapomon versenyeztem, nagy pluszt adott a végén, hogy a többiek már vártak a célban, hogy köszönthessenek. A legnagyobb utószülinapi ajándék viszont a váltóval elért harmadik hely volt. Betti a vártnál picit jobban lemaradt az elején, ami után én próbáltam tartani a pozíciónkat. Ez sikerült is, sőt talán egy helyet javítottam is, majd jöttek a fiúk, akik elképesztő úszással hozták be a csapatunkat a dobogóra. Elképesztő érzés volt a díjátadó, remélem sok ilyen lesz még a jövőben! A hét végén már utazok is vissza Amerikába, ahol fontos versenyek várnak rám, júniusban pedig érkezik az Európa-bajnokság. Most ezek állnak a fókuszban.”

A borítókép forrása: MÚSZ