- Miért pont jeges?
Nem vagyok nagy kávés. Ha édességet kívánok, akkor szoktam inni. Csak az íze meg az érzés miatt. Egyszerűen jó beülni egy kávézóba. 

- Ha nem kávé, akkor mit csinálsz meccs előtt?
Takarítok.

- Komolyan?
Felkelek, megreggelizem, kitakarítok, megfőzöm az ebédet. Lekötöm magam, elterelem a gondolataimat, kellemesen elfáradok, és tudok még a meccs előtt aludni is így egyet.

- Te vagy a zenefelelős is a meccsek előtt.
Szinte a legeleje óta az én telefonomról megy. Talán mert nekem számít a legtöbbet a zene. Felpörget és ki is kapcsolja a gondolataimat. Nem tesz jót nekem, ha a meccsen rágódom. 

- Milyen zenét szeretsz?
Egy időben mindent, de tényleg mindent meghallgattam, most viszont már csak melodic technót.

- Mulatós? 
Kizárt. De ha nyerünk, és meccs után az szól, azt nem bánom. 

- 2019 májusi hír a Vasas-honlapon: „tehetséges átlövő érkezik a győri utánpótlásból.”
Tizenkilenc voltam. Kislány. Győrből, a koleszból jöttem Budapestre. 

- Akkor azért már előtte is önállósodtál.
Siklósi lány vagyok, tizennégy évesen kerültem Győrbe, szóval igen, korán önállósodnom kellett, de rám is fért, kellett egy kis bátorság. Győr se volt kisváros, de Budapest azért nagy ugrás volt, kicsit ijesztő is. Itt váltam felnőtté kézilabdában meg úgy az életben is. Most már mondhatom, hogy itt töltöttem, itt töltöm az életem meghatározó részét.

- Nézd ezt a fotót!
Úristen… Mondom, hogy gyerek voltam…

- Hol laktál először Pesten?
Az egyik barátnőmmel, Stranigg Zsófival költöztem össze albérletbe a Forgách utcában, az szerencse volt. Azóta is gyakorlatilag pár száz méteres körben költözök ide-oda. Szeretem, nyugis a környék, közel a pálya és a belváros.

- Miért jöttél akkor a Vasasba szakmai szempontból?
A Vasas NB I-et tervezett, ez tetszett. Belevágtam, és hát azóta is itt vagyok, szóval jól sikerült.

- Gondoltad, hogy ilyen hosszúra nyúlik?
Egyáltalán nem, egy-két évben gondolkoztam.

- Mi tart itt?
Minden kapcsolatban a bizalom az alap. Számítanak rám, megkapom a lehetőséget, érzem, hogy még van fejlődés, stabil a háttér, jók a körülmények, szeretnek minket a szurkolók. Ez mind-mind a Vasas mellett szól. Komoly érzelmi kötődéssé vált mostanra.

- Szinte rögtön fontos láncszem lettél. 
Azért kemény volt az átmenet az utánpótlás meg a felnőtt között. Amikor idejöttem, nagyon vékony voltam, izmot kellett szereznem, fel kellett vennem a tempót. Aztán amikor sikerült az NB I, az meg újra teljesen más kávéház volt. Egy újabb szintlépés. Egyébként is későn érő típus vagyok.

- Miből gondolod?
Ha a korosztályomat nézem, Kuczora Csengéék már húsz-huszonegy évesen meghatározóak voltak az NB I-ben. Én azért csak évekkel később tudtam azzá válni. Ez kicsit bántott is tudat alatt. Előrébb akartam tartani. 

- Melyik volt a legjobb szezonod?
Az egyértelmű top a 2023/24-es. Az első év Csabával. Ott új lendületet kaptam, sokkal profibbá váltam, több munkát beletettem, és nagyon jól is ment a játék. Stabil voltam. Nem is a gólszám a kulcs, hanem a stabilitás, és éppen ezt hiányoltam magamtól a legutóbbi idényben.

- Emlékezetes pillanatok?
Mondhatnám a legutóbbi, Békéscsaba elleni hazai meccset. Hatalmas tét, hatalmas stressz, ott nagy energiák szabadultak fel. Vagy ha régebbi, akkor az, amikor Penszki Geriékkel Egerben nyertünk rangadót. Azóta is az a facebookos-borítóképem, amikor a szurkolókkal közösen örülünk a meccs után. 

- Legjobb barátok a csapatban?
Oláh Kyra és Zsigmond Panna. Az elmúlt négy-öt évben velük lett nagyon szoros baráti a viszony. Most pedig jön a kapus Tóth Niki, aki gyerekkori barátom még Győrből. Óriási plusz lesz nekem, el se hiszem, hogy itt lesz nekem minden nap. 

- Mit mondanak a tetoválásaid?
A tizennyolcas szám azért, mert tizennyolcadikán születtem, és a példaképem, Eduarda Amorim is tizennyolcas volt. Győrben volt lehetőségem megismerni, együtt edzeni vele, csodás ember és játékos volt. A kutyát nem kell magyarázni, nekem is van kutyám. És van egy naplemente motívum is. Nagyon szeretem a naplementéket, órákig tudnám nézni. 

- Hol láttad a legszebbet?
Legutoljára Bariban láttam egy különösen szépet, de sokszor a Fáy utca felett is gyönyörű.

- Regeneráció?
Azért érzem az idő múlását, pedig még csak huszonöt vagyok. Jobban megviselnek az edzések, hosszabb a regeneráció. Viszont szerencsés vagyok, mert a sérülések eddig elkerültek, talán csak edzőmeccsről hiányoztam, amióta a Vasasban vagyok. De nyilván ez nem lehet majd mindig így.

- Bulizás?
Kell. Nekem fontos, így tudok kikapcsolódni. Vállalom, és nem vagyok vele egyedül élsportolóként… 

- Vasas család?
Érzelmi kötődés. Voltam sok vízilabda, jégkorong, röplabda, focimeccsen is az évek alatt. Ez egy jó dolog, de lehetne még több közös program a más sportágakkal.

- Te mit csinálnál, ha nem kéziznél?
Úsznék. Úsztam gyerekként, és jól is ment, de aztán választanom kellett. 

- Felnőtt válogatottság?
Ott van a fejemben mindig. Tavaly nagyon jó szezonom volt, motoszkált bennem, hogy lehet esély. Végül nem lett, de csinálom tovább, és ha mindenki úgy gondolja, oda fogok kerülni. Szerintem van sansz a Vasasból is. Csak rajtam múlik, az egyéni teljesítmény számít. A már említett Amorim is későn jutott el a legmagasabb szintekre, ez megnyugtat.

- Egy-egy meccsen mindenki Rád figyel az ellenfelek közül?
Az első perctől érzem, hogy le akarják verni a fejem, de ez normális. Ez egy kihívás. Alkalmazkodni kell, meg kell oldani.

- Jövőre kicsit jobban megoszlik majd a teher?
Lesz egy balkezes átlövőnk, ami önmagában nagy segítség lehet. Az irányító Tóth Niki is biztosan pluszt ad, ahogy a kapusok is stabilitást hozhatnak, de nem is emelnék ki senkit. Együtt fogjuk megoldani. Szerintem fogunk tudni előrelépni, a nyolc-kilencedik hely is reális lehet. Nem véletlenül írtam alá 2027-ig, további két szezonra. Van bőven motiváció!