Paralimpiai bajnokaink újra versenyeztek az elmúlt időszakban, ezzel együtt pedig a belső motivációjuk megtalálása a legnagyobb kihívás a mostani ciklus elején. Szabó Álmos vezetőedzővel beszélgettünk az aktuális helyzetről.
Legutóbb februárban, a Magyar Parasport Napján adtunk tágabb kitekintést vasasos paraúszóinkról, akik akkor már teljes létszámban készültek a Duna Arénában. Azóta mondhatjuk, hogy elindult a szezon, mi pedig Szabó Álmostól kértünk helyzetjelentést Pap Bianka és Illés Fanni kapcsán.
- Év elejétől kezdve szép fokozatosan valóban újra munkába álltak a lányok, február közepétől pedig három hét tenerifei edzőtáborunk volt Biankával és Fannival. Nagy lendülettel indult ez az időszak, utána viszont voltak hátráltató tényezők, mint például betegségek. Összességében viszont azt tudom mondani, hogy jó munkát végeztek a lányok.
Az edzőtábor után Barcelonában, majd Párizsban már versenykörülmények között is lemérhették magunkat klasszisaink, erről így beszélt edzőjük:
- Ez két új világkupa-helyszín a naptában, ami már önmagában megtörte a monotonitást. Mindkét versenyzőm rövidebb távokon úszott, hiszen nincs még bennük olyan komoly állóképességi-munka. Fanninak ez az 50 és 100 gyorsot jelentette, és az ötvenet is mell úszásnemben úszta. Jól ment neki, látszott, hogy van sebessége. Ha bele tud állni még jobban a munkába a következő időszakban, akkor szeptemberre összeállhat ebből egy éremmel kecsegtető vb-szereplés. Ami Biát illeti, ő 100 gyorson és 100 háton úszott, utóbbin kifejezetten jól teljesített. Mindketten ott voltak a saját kategóriájukban a legjobbak között.
Szabó Álmos azt sem tagadta, hogy speciális helyzetben vannak most:
- Bia és Fanni is többször felértek a legmagasabb csúcsokra, nagyon nehéz ezek után újra és újra elindulni, belevetni magukat a munkába, pláne, ahogy halad előre az idő, és változik a sportolók élethelyzete. Az úszás egyébként is olyan sportág, ahol egy pillanatra sem engedheted el a kemény munkát. A jelen helyzetben a belső motiváció megtalálása a kulcs, az pedig teljesen normális jelenség, hogy egy paralimpia utáni évben ez nem megy olyan könnyen. Ilyen tekintetben a világbajnokság kapcsán is abban maradtunk, hogy csak akkor fognak elindulni, ha úgy érezik, hogy a saját maguktól elvártaknak megfelelő állapotba kerülne. Nincs semmiféle presszió ilyen téren.
Két bajnokunk mellett egyébként harmadik párizsi paralimpikonunk, Száraz Evelin is versenyzett a francia fővárosban, ő most Mezei Sándor irányítása mellett készül a vasasos csoportunkban, és voltak biztató eredményei a világkupán.
