NB I, 22. forduló

Vasas SC–Moyra-Budaörs Handball 22–28 (9–16)

Vasas SC: Zsigmond (kapus) – Mihály 1, Boldizsár, Farkas 3, Dubán 1, Szilovics 3, Oláh K. Csere: Varjas 5, Sápi 4, Nagy 2, Vámosi 2, Domokos 1, Dombi, Mészáros (kapus). Vezetőedző: Konkoly Csaba.
Kiállítások: 6, ill. 4 perc
Hétméteresek: 3/7, ill. 0/0

A visszavágás tüze fűtött minket a Budaörs elleni, hazai bajnokink előtt: a 22. forduló kezdése előtt minket mindössze egy ponttal megelőző riválist az ősszel idegenben legyőztük, a januári kupameccsünkön viszont az első játékrészben a teljes idény egyik leggyengébb vasasos harminc percét figyelhették a kilátogatók, ki is estünk emiatt a végül a sorozatban bronzéremig menetelő budaörsiek ellen. Arról nem is beszélve, hogy kilenc meccses pontnélküli sorozatot kellett volna megszakítanunk, hogy lépést tegyünk a bennmaradás felé.

A kezdés alapján nem számíthattunk gólfesztiválra, az első három percben egyik csapat sem talált be. Először a vendégek adtak ilyen módon életjelet, míg a vasasos „csendet” beállónk, Dubán Nikolett törte meg, aki bevetődve egyenlített – a paskoló mozdulatot a teniszezők is megirigyelték volna. A gólok viszont továbbra sem potyogtak, a kapusok mindkét oldalon fogtak, mi Zsigmond Pannát dicsérhettük. A támadásunk viszont továbbra is akadozott, így a budaörsiek kisebb előnyt tudtak építeni (4–7 a 18. percben), ám ez sem lendített át minket a holtponton, sőt még nagyobb gödörbe estünk, a félidei szünetre hétgólos hátrányba mentünk el (9–16).
 

Nagy javulás kellett a játékunkban, ha fordítani akartunk – máshogy persze nem is futhattunk ki a pályára. Ennek megfelelően az első tíz percet 5–1-re nyertük meg, Mészáros Virág remekül szállt be a kapunkba, így máris csak három volt közte, visszajöttünk a meccsbe. Ám amennyire biztatónak tűnt az említett tíz minutum, akkora csalódás volt a következő etap: nemhogy közelebb, hanem az addigi legtávolabb kerültünk a budaörsiektől (16–24, 49. perc). Így a hajrára nem maradtak izgalmak; mint oly sok korábbi meccsünkön, ismét bánhattuk a sok hibát, a mezőnyben és a hetesvonalról egyaránt (hétből három…).

Mivel a Békéscsaba kikapott, nem előzött meg minket, és nem csúsztunk kieső helyre, de az újabb vereségünkkel csak még élesebb lesz a küzdelem a hátralevő négy fordulóban; folytatás jövő pénteken, május másodikán, a Mosonmagyaróvár otthonában.

ÉRTÉKELÉS:

Konkoly Csaba vezetőedző: „Hullámzó teljesítményt nyújtunk, a múlt héten jól támadtunk, de nem védekeztünk, most az első tíz percet jól kezdtük, ám megtorpantunk; meg kell találnunk, miért váltunk gólképtelenné, miért ment el az önbizalmunk. Fel tudtunk állni, visszajöttünk, de magunkat verjük meg a kihagyott ziccerekkel, tizennégy ilyen egyéni hibával. A védekezésünk is csak hullámokban működött. A következő mérkőzéseken sokkal jobban kell majd teljesítenünk, hiszen fontos pontokról van szó..”  

Varjas Lara: „Nagyon csalódott vagyok. Támadásban pontatlanok voltunk, nem jött össze, amit elterveztünk. Küzdünk tovább, mert nincs vége a bajnokságnak.”