Eddigi pályafutása legsikeresebb szezonját zárta Tóth Zita, a Vasas alpesi sízője. Legjobb eredménye az ahrntali Európa-kupa viadalon elért 10. helyezése, de a sorozatban idén nyert 85 EK-pontjára is nagyon büszke. A fiatal sportoló szerint fejben kell még erősödnie ahhoz, hogy újabb mérföldköveket léphessen át.
Az elmúlt héten FIS-versenyeken indult Tóth Zita az idei szezon lezárásaképpen. Bár csapata, az APEX2100 számára március végén, az oppdali Európa-Kupa viadallal véget ért az idény, a Vasas sportolója még szeretett volna javítani a FIS-pontjainak átlagán, amire a Csorbatónál kínálkozott a legközelebbi lehetőség. Óriás-műlesiklásban be is jöttek a számításai, a szlovák juniorbajnokság 7. helyén ért célba, ami 50.18 pontot ért. Ez az eredmény ugyan jócskán elmarad idei műlesikló átlagától 21.5 (20.00; 23.00), azt azonban megmutatta, hogy mindkét számban versenyképes.
„Magam is arra törekszem, hogy két számos síző legyek, ehhez azonban az edzésprogramnak is alkalmazkodnia kell – ismerte el honlapunknak Tóth Zita. – A világbajnokságon nagyon sokat kivett belőlem az óriás-műlesiklás, emiatt nem tudtam a fő számomban, a szlalomban jól szerepelni. Ez pedig azért történt, mert oda is célzott edzések nélkül érkeztem, ahogy most a Csorbatóhoz is. Pedig az óriás mégiscsak másfajta mozgást igényel, jól át kell látni az íveket, amihez viszont sok gyakorlásra van szükség. Sajnos, idén ez nem fért bele a programunkba, jövőre ezt jobban át kell majd gondolnunk. Én egyébként nagyon szeretem az óriás-műlesiklást, ráadásul a szlalom fejlődését is szolgálja, ha többet gyakoroljuk az előbbit.”
Az elmúlt szezon azonban óriás-műlesiklás nélkül is igen zsúfolt volt Zita számára, hiszen 9 Európa-kupa, 3 világkupa és 2 vb-futamon állt rajthoz, a kisebb FIS-versenyeket már nem is számolva. A számok is elárulják, hogy a kontinentális sorozat volt számára a legfontosabb, amelyben szinte megduplázta tavalyi pontjainak számát. A szlalomban idén szerzett 85 pontjával a 27. helyen fejezte be az Európa-kupát, ami a tavalyi 45 ponthoz és 40. helyhez képest óriási előrelépés.
„Nem igazán pontokban mérem a teljesítményemet, a célom az volt, hogy bekerüljek a top tízbe – kezdte értékelését fiatal sízőnk. – Éppen ezért az ahrntali tizedik helyezésemet tartom az idei szezon csúcspontjának, de a másnapi tizenötödik is kiemelkedő volt. Együtt a kettő pedig egy kifejezetten jó versenyt takart. Ugyanakkor a rossz körülmények miatt azt is sikernek könyveltem el, amikor Les Diablerets-ben huszonegyedikként, majd huszonnegyedikként értem célba. Mindkettő mögött igen sok munka volt. Ebből a jó szériából érkeztem január közepén Flachauba, a világkupára, amely sajnos rosszul sikerült. Korán, már a verseny elején kiestem, s ez olyannyira megviselt lelkileg, hogy a következő versenyen pontosan ugyanezt a hibát követtem el. Akkor ez fájdalmas volt, de nagyon sokat tanultam belőle. Elsősorban azt, hogy amikor egy futamnak vége, azt nyomban a hátunk mögött kell hagynunk, és kizárólag előre tekinteni. A rajtba csak felszabadultan, pozitív gondolatokkal szabad beállni, s most már mindig erre törekszem. És persze a hétköznapokban, az edzéseken is ezt gyakorlom.”
Zita ekkor határozottan hullámvölgybe került, amely Zell am See-ben, és Pozza di Fassában is kitartott. A cseh Európa-kupa állomáson elért 17. helyével indult el ismét felfelé, az oppdali zárófutamon pedig már nem gondolta túl a dolgokat, megbízható versenyzést akart bemutatni, ami sikerült is. Ez a 22. helyre volt elég, ami számára azt is bizonyította, hogy az EK-futamokon a 15-22. hely valamelyikét most már stabilan tudja hozni. Céljai eléréséhez, vagyis a folyamatos top10-es jelenléthez ez egy jó kiindulópont lehet, amihez felszabadult és bátor síelésnek kell társulnia.
„Kicsit olyan ez, mint a társasjáték. Alaposan felkészülsz, ott vagy és játszol. Az viszont mindig az adott pillanaton múlik, milyen számot dobsz a kockával. Görcsös akarással semmire sem mész, bízni kell abban, hogy a következő már egy hatos lesz” – érzékeltette Tóth Zita azt a játékosságot, amely egyre inkább jellemző a startba állását. És jött is a hatos, mégpedig február végén, a reiteralmi FIS-versenyen, ez a győzelme ugyanis kereken 20 FIS-pontot ért, amely eddigi karrierje legjobbja. Saját bevallása szerint itt nagyon is bátran játszott, nem voltak terhek a vállán. De hogy is lettek volna, a FIS-mezőnyben már jó hat-hét éves rutinja van, az Európa-kupák mezőnyében pedig az idei még csupán a második volt.
„Nagyon sokat kaptam ettől a teljes EK- szezontól, olyan értékes tapasztalatokat gyűjtöttem, amilyeneket a FIS-versenyeken nem lehet – tette hozzá Tóth Zita. – Úgy érzem ezekre nagyon jól fogok tudni jövőre építkezni. Az egyik legfontosabb tanulság például az, hogy a sikerek mellett sem szabad úgy elmenni, mintha természetesek lennének. Az ahrntali tizedik helyemből sokkal több önbizalmat kellett volna merítenem és a meglévő lendületet meglovagolva a világkupában folytatni. Akkor egy edzői döntés nyomán inkább többet gyakoroltunk, ma már másképp tenném. De ezt azóta már többször is megbeszéltük, ami segített abban, hogy jelenlegi mestereim jobban megismerjék a személyiségemet. A jövőben tehát már ehhez igazítottan választjuk ki az adott programot.”
Abban viszont Zita és csapata is egyetért, hogy az idei nyár folyamán, egy újabb komoly szárazföldi alapozást követően, a lehető legtöbb kilométert kell majd „a lábaiba tennie”. A fő cél ugyanis továbbra is a világkupás helytállás, amelyhez számára most még az Európa-kupán keresztül vezet az út. Az új idénynek azonban mégiscsak a 2026-os téli olimpia lesz a fénypontja. Cortina d’Ampezzóban pedig mindkét számban a lehető legjobb teljesítményt szeretné nyújtani, így a nyári alapozásnak a szokásosnál is nagyobb jelentősége lesz.
