A VasasPlaket játékosa bekerült az utazó keretbe, így vízbe szállhat a nemzeti csapatban a Világkupa podgoricai szuperfináléjában, amely pénteken kezdődik a magyar-holland negyeddöntővel. Erről beszélgettünk vele.
- Remek hónapokon vagy túl a Vasassal. Ez alapján lógott a levegőben, hogy ott lehetsz az utazókeretben?
Még messzebbről indulnék: az utóbbi másfél évemnek köszönhetem szerintem ezt. Az olimpia óta azon dolgozom szisztematikusan, hogy olyan teljesítményt nyújtsak, amivel ott lehetek a válogatott közelében. Párizs után kezdődött egy új periódus, éreztem, hogy most jöhet el az én időm. Decemberben ugyan hátráltatott egy sérülés, de sikerült azóta a Vasasban visszaépítenem magam a megfelelő szintre. Örülök neki, hogy ott lehetek Montenegróban.
- Gondolom, nem volt hátrány ilyen tekintetben, hogy a Vasassal remek periódusban vagytok, és Te is meghatározó játékosunkká nőtted ki magadat.
Nyilván, amikor ennyire sűrű a naptár, akkor a szövetségi kapitány szinte kizárólag a klubban mutatott teljesítmény alapján tud dönteni. Így aztán nekem a Vasasban kellett jól játszanom, és én is úgy érzem, hogy egyre nagyobb szerepet tudtam vállalni a csapat sikerességéből.
- Milyen ez a mostani fiatal magyar válogatott?
Nem igazán van összehasonlítási alapom, hiszen az olimpia előtt nem voltam kerettag, 2022-ben hívtak csak meg egyszer. Az biztos, hogy most nagyon egységes, jó hangulatú társaság jött össze, semmilyen személyi ellentétet nem tapasztalatok. Jól érezzük magunkat egymással, a kevés szabadidőnkben is együtt vagyunk, most Nápolyban például rikiki-partik mentek. Nyilván ott is mindenki szeretne győzni, örülök, hogy nekem is sikerült egyszer-egyszer… Egyébként nagyon fontosnak tartom ezt a tényezőt, hogy jól érezzük magunkat, hiszen a vízilabda alapvetően egy játék, kell a megfelelő a hangulat is a sikerességhez. Persze ettől még a kemény munkát belerakjuk ugyanúgy…
- Ismersz mindenkit a társak közül?
Igen, a csapat nagy részét még a korosztályos válogatottakból, az pedig külön öröm, hogy Bedő Krisztián vagy Burián Gergő személyében a korábbi vasasos csapattársaim is itt vannak. Ez sokat számít, Burián Gerivel például nagyon-nagyon szerettem együtt játszani, parádés passzokat kaptam tőle mindig a Vasasban. Jó ezt most feleleveníteni, remélhetőleg a válogatottnak is hasznára lesz ez a játékoskapcsolat. Ezen a szinten apróságok döntenek, minden ilyen kis pluszba bele kell kapaszkodni.
fotó és borítókép: waterpolo.hu
- Mennyire más a szisztéma, mint amihez a Vasasban hozzászoktál?
A taktika és a struktúra is más, de ezzel nincs gond. Jól alkalmazkodó játékosnak tartom magamat, és ez igaz arra is, hogy most ugye kisebb pályán, új szabályok szerint kell majd játszanunk. Meg fogom oldani. A saját szerepköröm egyelőre még alakul, Varga Zsolt alapvetően bekként számít rám, de Nápolyban például többet játszottam a vasasos szerepkörömben, centerben.
- Milyen volt az olaszokkal való közös gyakorlás?
Nagyon jól éreztem magamat a vízben, az pedig különösen előnyös volt ilyen téren, hogy pár hete a Vasassal játszottunk a Pro Reccóval, így gyakorlatilag ugyanazokkal a játékosokkal néztem most farkasszemet, igaz itt talán még annál is jobban pörögnek ezek a klasszisok. Éppen Manhercz Krisztián kérdezte tőlem most, amikor sétáltunk ki a Margitszigetről az egyik edzés után, hogy hogyan érzem magamat. Neki is azt mondtam, hogy magát a ritmust, a játékot a vasasos nemzetközi meccseinkhez tudnám hasonlítani. Nagyon örülök, hogy volt alkalmam klubszinten a mostani szezonban egy Recco, egy Marseille vagy egy Barceloneta ellen BL és Eurokupa-találkozókon játszani. Így azért nem teljesen a mélyvízbe csöppentem, fel tudtam venni a kesztyűt.
- Mennyire vagy szentimentális a helyzet kapcsán? Nyilván még nem egy vb-ről, Eb-ről, vagy olimpiáról beszélünk, de azért ott vagy egy fontos tornán a felnőtt válogatottban, gondolom, ezért kezdted el Te is gyerekként a sportágat…
Meg kell élni ezeket a pillanatokat, fontos kicsit megállni, de én alapvetően elég racionális típus vagyok. Jó dolog, persze, és örülök, hogy benne vagyok a keretben, de ez még nem jelenti azt, hogy játszani is fogok. Adott tehát a következő cél, hogy szerepeljek minél többször a meccskeretben is, akár már rögtön a hollandok ellen pénteken. Szóval nincs idő most pezsgőt bontani!
fotó: waterpolo.hu
- Készen állsz minden tekintetben a pénteken kezdődő nagy menetre?
Amit most ilyen szempontból a legfontosabbnak látok a megfelelő fizikai és mentális állapot mellett, az a regeneráció. Elég húzós klubidőszakból csöppentünk bele a válogatott munkába, így aztán most különösen figyelni kell erre. Ennek része a gyógytorna, a masszázs, a krio, vagy éppen a táplálkozás is. Minden téren megteszek mindent most az utolsó napokban is, hogy maximálisan készen álljak.
- Gondolkoztál már rajta, hogy milyen reményei lehetnek a csapatnak ezen a tornán?
Nem különösebben, hiszen ahogy mondtam, magamra koncentrálok, hogy tudjam segíteni a csapatot, amikor lehetőséget kapok. Az viszont látszik, hogy ebben a társaságban van potenciál, az olaszok elleni kétkapukon többször fel tudtunk állni komolyabb hátrányból. Én ezt nagyon jól jelnek fogom fel a mostani hétvége előtt.
