A Magyar Curling Szövetség alapításának harmincötödik, a Kamaraerdei Curling Club megnyitásának pedig huszadik évfordulóját ünnepli idén a hazai curling társadalom. A kettős évforduló kapcsán először rendezik meg a Magyar Curling Napját, s azért éppen szombaton, mert az első hazai pálya is március végén nyitotta meg kapuit Kamaraerdőn, mégpedig 2005-ben. Ez utóbbi dátum különösen fontos a sportág hazai képviselői számára, hiszen az edzések és a versenyek számára állandó, jó minőségű helyszínt találva léphetett a curling a fejlődés útjára.

Fóti Balázs, a hazai szakszövetség alelnöke, nem kis büszkeséggel beszélt köszöntőjében a haladás állomásairól, ahogy a kezdeti néhány tagegyesületből mára huszonöt lett, a néhány tucatnyi versenyzőből 200 igazolt sportoló, a bölcsőként szolgáló kamaraerdei pálya mellett pedig tizenhárom vidéki városban nyílt meg a lehetőség a curlingezésre. Az időpont tehát most jött el arra, hogy a Magyar Curling Napja révén országszerte tovább népszerűsítsék a játékot.

Ahogy erősödött a sportág, úgy jöttek a nemzetközi sikerek is, a sort a 2009-es vegyes páros vb-ezüstérem nyitotta, amelyet klubunk két jelenlegi sportolója, Szekeres Ildikó és Nagy György szerzett, de a fiatalok kiemelkedő eredménye is vasasos curlinges nevéhez fűzödik, Nagy Laura a 2020-as Ifjúsági Olimpiai Játékokon, a kanadai Nathan Young párjaként állhatott fel a dobogó legmagasabb fokára. Miközben férfi, női-, illetve szenior csapataink is rendszeres résztvevői az Európa-, illetve világbajnokságoknak.

A Magyar Curling Szövetség vezetői, valamint meghívottjai között középen, fehér zakóban Béres Alexandra a Vasas sokszoros magyar bajnok és válogatott curlingese

Az évfordulók kapcsán „A curling korai magyar története” címmel igényes füzetet is kiadott a hazai szövetség, amelyben a sportág nemzetközi eredete mellett, az első hazai megjelenéseket mutatja be a szerző, Nagy Ákos, elnökségi tag. Utóbbi többéves kutatásának eredményeképpen gyűlt össze az a sporttörténeti szempontból különösen értékes anyag, amely most a nagyközönség számára is kapható lesz jelképes 1990 forintért. Utóbbi, a szövetség alapítási évére emlékeztet, a bevétel pedig teljes egészében a magyar curling javát szolgálja majd.

„Amikor többen is a sportág hiányzó hazai gyökereit emlegették, feltört bennem a kétely, és nyomozni kezdtem – idézte fel a kutatómunka kezdeteit Nagy Ákos. – És igazam lett, természetesen itthon is sokkal mélyebbre nyúlnak a gyökerek, mint azt sokan eddig gondolták. A Balaton jegén már a negyvenes években játszották a játékot. A sok érdekes adat, engem is lenyűgözött, a legkedvesebbek között gróf Esterházy Miksa, valamint Földváry Tibor tevékenységét kell említenem. Bátran kijelenthetjük tehát, hogy a magyar curling egyidős a modern magyar sporttal.”

Kiss Bálinttól a Magyar Curling Szövetség sportszakmai igazgatójától azt is megtudhattuk, hogy a hagyományos szakszövetségi tevékenység mellett, igen nyitottak az újításokra is. Éppen ezért nemcsak az épek, de a fogyatékossággal élők is teljes jogú tagjai a hazai curling társadalomnak, az utóbbi években siketlimpián és kerekesszékes világbajnokságon egyaránt sikeresen szerepeltek a magyar válogatottak. A sportág tornatermi körülmények között játszható változatának, a floor curlingnek iskolai népszerűsítésével a diákolimpiai sorozat beindítása a cél, az MEFS segítésével pedig a 2025-ös MEFOB programjába is bekerült a játék, így a felsőoktatásban tanulók széles rétegéhez is eljut.

A sajtótájékoztatón a Vasas SC sokszoros magyar bajnok, és válogatott curlingese, Béres Alexandra is részt vett, aki a mai napig ezt a sportágat tartja igazi nagy szerelmének. Még akkor is, ha fitnesz versenyzőként ismerte meg ország-világ.

„A curling egy életre szóló élményt adott nekem, egy olyan környezetbe vezetett, ahol kiléphetünk a mindennapokból  – beszélt a sportághoz fűződő mély kapcsolatáról Béres Alexandra, aki a jelenleg zajló vegyes csapatok országos bajnokságának mezőnyében is ott van, mégpedig férje, és egyik kislánya társaságában. – Baráti társaságok, vagy családok számára egyaránt izgalmas sportolási lehetőséget kínál, s ma már nem is kell olyan áldozatokat hozni érte, mint amilyenekre mi kényszerültünk a kezdetek kezdetén. Abban az időben csak éjszaka és vidéken, illetve külföldön találtunk szabad jégfelületet a gyakorláshoz. Az első edzőtáborunkra is Kanadában került sor, ott sajátítottuk el a sportág alapjait. A kamaraerdei pálya felépülése nyitotta meg számunkra az utat az igazi fejlődés felé, és örömmel tölt el, hogy ma már nem ez az egyetlen lehetőség a játékra. Nagyon fontos, hogy nyissunk a fiatalok felé, rá kell venni őket, hogy mozduljanak ki a négy fal közül és sportoljanak. A curling egy olyan sportág, amely mindenki számára vonzó lehet, akár már tízéves kortól is.”

Béres Alexandra az utánpótlás-nevelés fontosságának hangsúlyozása közben személyes tapasztalatokra is támaszkodhat, hiszen nagyobbik leány Barna Panna is tagja annak a Team Vasas Mix csapatnak – Tószegi Boglárka, Máté Fruzsina, Vaspöri Lili és Bánkuti Gergely mellett –, amely az Olimpiai Reménységek versenyében lép jégre április elején a Kamaraerdei Curling Clubban. Másik együttesünk, amely a Vasas Team Curling Girls nevet viseli, Ézsöl Csenge Enikő, Rákóczy Flóra, Urbán Alexandra, Koslics Milla, Vaspöri Cili összeállításban szerepel majd az U16-osok régiós kiemelt nemzetközi versenyén, lett, cseh, román, szlovák, lengyel és magyar csapatok társaságában. A Nagy Gyöngyi és Jakab Zoltán által felkészített egységek számára az éremszerzés a cél, a tavaly első helyen végzett leánycsapat tagjai – akik most a Mix gerincét adják – pedig értelemszerűen címvédésre készülnek. Ez utóbbi azonban nem lesz könnyű, hiszen a mezőny sokkal erősebb lesz, mint egy évvel korábban.

Fotók: Vasas SC