Tegnap este nem tudtunk beszélni, mert a Magyar Filmszemle díjátadó gáláján vett részt, ennyire érdekli a mozi?
- Az egyik barátomnak volt két jegye az eseményre, és mivel amúgy is kedves hobbim a filmnézés, szívesen vele tartottam. Igazi kis öltönyös este volt, jó néhány magyar sztárral. Jól éreztem magamat.

Reméljük, nemcsak öltönyben, hanem piros-kék dresszben is jól érzi magát mostanság…
- Köszönöm szépen, minden rendben van. Sok minden megváltozott amióta elkerültem Angyalföldről, elég, ha csak az új öltőzőkre gondolok. Az viszont nem baj, hogy a régi csapatból még többen itt vannak, ez megkönnyíti a beilleszkedésemet.

Sok edzővel dolgozott már együtt, van viszonyítási alapja, az olaszt stábról mi a véleménye?
- Bár még nagyon rövid ideje vagyok az olasz mester kezei alatt, eddig csak pozitívumokról számolhatok be. Ha a pályán is meg tudjuk valósítani az elképzeléseit, akkor eredményesek lehetünk, legalábbis én bízom ebben.

Nagy vargabetű után került vissza a Vasashoz, az utóbbi időszakban nem nagyon volt szem előtt, hogy alakult a pályafutása?
- Egy évet töltöttem Lengyelországban, ahol nagyon jól indult minden, kitűnően éreztem magamat, de egy sérülés közbeszólt. Elszakadt a térdszalagom, és hét hónapig nem játszhattam. Ezután hazatértem, voltam egy rövid ideig Nyíregyházán, majd az NB II-es Szigetszentmiklós következett.

Ahhoz képest, hogy Lothar Matthäus alatt a válogatottban is bemutatkozott, nem volt nagy kudarc az NB II újoncánál feltűnni?
- A sérülésem után meccshiánnyal küzdöttem, úgy éreztem fel kell építenem magamat, hogy újra játékba lendülhessek. Az volt a filozófiám, hogy amíg a másodosztályból nem tudok kitűnni, addig felesleges álom az élvonal.
Egyébként egyáltalán nem bántam meg a szigetszentmiklósi félévet, sőt, annak kifejezetten örültem, hogy együtt dolgozhattam Várhidi Péterrel. Ő volt az első olyan edzőm, aki rávilágított azokra az erényeimre, amikből minél többet kellene mutatnom. Eközben nem is szerepeltünk rosszul, a Magyar Kupában egészen a negyeddöntőig jutottunk.

A Vasas-szurkolóknak ettől függetlenül még bizonyítania kell, nem mindenki gyújtott örömtüzeket a szerződtetése hírére…
- Természetesen meg szeretném mutatni mindenkinek, hogy hasznos tagja tudok lenni csapatnak. Az biztos, hogy ennek szellemében fogok dolgozni. Egyébként amióta elkerültem innen, elég nagy utat jártam be, úgy érzem megváltozott a játékom. Szeretném, ha tavasszal ezt a közönségnek is tudnám bizonyítani.

Az eddigi edzőmeccseket látva úgy tűnik már biciklicseleket is kevésbé kedveli…
- A saját játékomról nehezen tudok véleményt formálni belülről, de igyekszem mindenkit meghallgatni. Lázok Jani mondta pont nemrég, hogy szerinte letisztult a játékom, szóval lehet valami a dologban. Öncélú persze korábban sem akartam lenni, most meg aztán pláne nincs ilyen szándékom. Csapatembernek érzem magam, aki ha bedob egy-két cselt, azt is csak azért teszi, hogy a csapatot segítse vele.

A másik állandó kritika a gólok hiánya volt Önnel szemben, ezzel mi a helyzet?
- Ez nehéz ügy... Amikor itt voltam a Vasasban, az első félévben rendszeresen játszottam, és akkor valóban nem sikerült betalálnom, tavasszal viszont már alig-alig kaptam lehetőséget, ez pedig megnehezítette a dolgomat. Azóta igyekszem fejleszteni ezt a készséget, gyakorolom lövéseket, illetve a helyzetkihasználást. Szigetszentmiklóson azért már többször került gól a nevem mellé. Remélem a Vasasnál is sikerül eredményes játékot produkálnom, mind gólok, mind gólpasszok terén.

Az eddigi teljesítményével bizonyosan elégedett Giovanni Dellacasa, hiszen nem véletlenül kapott szerződést. Beszélt már négyszemközt vele?
- Igen, minden játékossal leült beszélgetni. Különlegességet nem mondott, egyértelmű, hogy támadóként számol velem. Ha bizalmat kapok, azt minél harciasabb és jobb játékkal próbálom meghálálni, ahogy ezt az előbb is említettem.

Milyen volt a törökországi edzőtábor?
- Eredményesnek ítélem a kint töltött időszakot, elsősorban azért, mert napi kétszer tudtunk edzeni füves pályákon. Azt viszont sajnálom, hogy gólt nem értünk el az edzőmeccseken. Talán még nem teljesen érettük meg, hogy a mester mit vár el a támadásban, de ettől függetlenül úgy érzem jó úton haladunk.

Ha már a haladásnál tartunk, hogy áll a tanulmányaival?
- Folytatom továbbra is őket, harmadéves vagyok a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán. Számomra a tanulás és olvasgatás egyfajta hobbi, de ez csak másodlagos, egyelőre a sport mindent megelőz az életemben.

Csak egyelőre?
- Minden attól függ, hogy milyen teljesítményt fogok nyújtani tavasszal. Ha jó idényem lesz, és hasznos tagja tudok lenni a csapatnak, akkor nagyon szívesen maradnék végre hosszabb időre is. Amennyiben ez nem jön össze, továbbállok és a Vasas meccseit már csak szurkolóként látogatom.

Akkor ez most egy újabb nagy lehetőség?
- Nem így fogom fel, inkább hálás vagyok a klubnak és szakmai stábnak, amiért bizalmat szavaztak nekem. Az NB I-ben nem is akartam más csapathoz igazolni, ha a Vasasnak nem kellettem volna, akkor továbbra is a második vonalban játszanék.

Végezetül, hogy látja a csapat tavaszi esélyeit?
- Mivel nem itt játszottam ősszel, nincs nagyon viszonyítási alapom. Nem is akarok jóslatokba bocsátkozni e téren. Annyi bizonyos, hogy van néhány kiemelkedő képességű játékosunk, gondolok itt Lázokra, Remilire, vagy éppen Szasa Dobricsra. Próbálok én is, és a többiek is ellesni tőlük pár dolgot. Elszánt csapatunk lesz tavasszal, mindent meg fogunk tenni a jó eredményért.