NB I 17. forduló

Vasas SC – TAPPE-Békéscsabai Előre NKSE 28–25 (15–15)

Vasas SC: Balog (kapus) – Domokos 1, Ferenczy 3, Dombi 1, Vámosi 3, Györfi 6, Oláh. Csere: Szilovics 5, Mihály 4, Pénzes 3, Sirián 2, Fodor, Boldizsár, Lengyel, Zsigmond (kapus). Vezetőedző: Konkoly Csaba.
Kiállítások: 0, ill. 2 perc
Hétméteresek: 0/4 , ill. 2/3

Kiemelt, Oláh Kyra szavai alapján a hátralevő meccsek közül „az egyik legfontosabb” következett szombat este, a női kézilabda NB I 17. fordulójában. Persze, az örök igazság, hogy minden győzelemért két pontot osztanak, ám – a tabella alapján – az egyik közvetlen riválisunkat, a Békéscsaba együttesét fogadtuk.

Ősszel, az „odavágón” győztünk idegenben, és most is erre készültünk, hogy távolodhassunk a kieső zónától.

A vasasos lányok kezdtek jobban, egy perc után Györfi Dóra átlövésével szereztük meg a vezetést, ám az hamar bebizonyosodott, hogy egyik csapat számára sem lesz sétagalopp a szombat esti összecsapás: 3–1-re még elléptünk, ám utána hét percen át nem tudtuk feltörni a csabai védelmet, jött is az egyenlítés. Bár nem nekünk kellett az eredmény után futni, nem lehettünk nyugodtak, a 17. percig az „egy ide” és az iksz váltakozott, ekkor viszont fordult a kocka, először szerzett vezetést a vendégegyüttes. A hajrá elején aztán visszavettük az előnyt, sőt kettővel is elhúztunk, nagyobb fórt azonban nem sikerült kialakítani, mivel az utolsó bő négy percben gól nélkül maradatunk. A hibáinkat kihasználták a vendégek, és néhány másodperccel a felező dudaszó előtt egyenlítettek (15–15).

A szoros, fordulatos első félidő után tehát egállal fordultak a felek, ha elcsépelten akarnánk fogalmazni, akkor új meccs kezdődött a szünet után.
 

A második harminc perc is a gólunkkal indult: jobbszélsőnkre, Mihály Petrára jött ki a figura, tiszta helyzetből nem hibázott. A játék képére azonban ez nem volt hatással, továbbra is fej-fej mellett haladtak a csapatok. Sokáig – egészen pontosan a 44. percig – nem jegyezhettünk fel egygólosnál nagyobb fórt egyik oldalra sem, elképesztő szoros csata zajlott a pályán. A játékrész közepén azonban 21–19-re mi léptünk el, Mihály talált be másodjára. Az előny sajnos egy perc alatt elolvadt, majd újabb plusz kettőt „adtunk volna le”, ám Zsigmond Panna fontos pillanatban védett hetest; az utolsó kilenc percnek 24–22-es előnyről vágtunk neki. A hajrá nem kevésbé volt körömrágós, de szerencsére tartogatott nagy pillanatokat: ilyen volt például Györfi passzívnál eleresztett kapufás bombája, vagy Zsigmond védései. Ezeknek (is) hála végül három góllal gyűrtük le a Békéscsabát, 28–25 lett a vége.

A hibáink (például a négyből négy kihagyott hetes) végül nem bosszulták meg magukat, óriási szívvel játszva itthon tartottuk mindkét pontot, és kulcsfontosságú lépést tettünk a bennmaradás felé.

Sok idő azonban nem jut a pihenésre, jövő csütörtökön ugyanis Mosonmagyaróváron lépünk pályára.  

ÉRTÉKELÉS:

Konkoly Csaba vezetőedző: „Gratulálok mindkét csapatnak. Ugyan a küzdelem és a hibák száma dominálta inkább a meccset, a példaértékű küzdőszellemünkkel többször is felül tudtunk ezen kerekedni. Jól kezdtünk támadásban, gyors játékra törekedtünk, a védekezésünk viszont bizonytalan volt, így döntetlen lett a félidei állás. A folytatásban többször is el tudtunk lépni néhány góllal, többször is meg kellett nyernünk a meccset; jobban bírtuk a végjátékot, jöttek az átlövésgólok, a kidolgozott helyzetek és azok hatékony befejezése, néhány szituációból mi jöttünk ki szerencsésebben. A kulcsmomentumokban Zsigmond Panna védeni tudott, a mezőnyjátékosok is óriásit küzdöttek; mindenki hozzátett egyénileg, hogy sikeres legyen a csapat, így nyugodtabban készülhetünk a folytatásra.”

Györfi Dóra: „Próbáltunk minél több lerohanást vinni, ami általában sikerült is. Az utolsó öt-tíz percben összeállt a védelem, és a kapusteljesítmény is nagyon kellett a győzelemhez.”

A bajnokság állása: