Kedvező előjelekkel utazott a kínai városba a Nagy Bianka által irányított együttes, amelyben két akadémistánkon túl, négy korábbi növendékünk, Dúl Panka, Boros Berta, Bernát Réka és Mérész Beatrix is szerepelt. Az utolsó felkészülési torna megnyerése már mutatta, hogy egységes csapatot sikerült összekovácsolni a nyár folyamán, s ennek fényében Salamon Zsófia és Szerencsés Tamara is bizakodóan vágott neki a nagy utazásnak.

Együttesünk Argentína ellen egy 63-49-es győzelemmel kezdte meg a csoportmeccseket, majd a későbbi ezüstérmes, Japántól szenvedett 64-59-es vereséget. A negyeddöntőben sem volt szerencsénk, hiszen nagyon szoros meccsen 75-72-arányban kaptunk ki Tajvantól.

„Pedig az első félidőben végig vezettünk, és a szünet után is úgy jöttünk vissza a pályára, hogy mindenképpen nyerni szeretnénk – idézte fel a legjobb négy közé jutást eldöntő találkozót Salamon Zsófia. – A harmadik negyed elején azonban hullámvölgybe kerültünk, amiben nagy része volt az ellenfelünk elszántságának és jó sorozatának is. Négy-öt triplát is kaptunk, amire mi nem tudtunk sikeres távoliakkal válaszolni. Ezen fordult meg a mérkőzés és bevallom, hogy nagyon szomorúak voltunk emiatt. Mindannyian úgy éreztük, hogy ebben a csapatban most az éremszerzés lehetősége is benne volt.”

Salamon Zsófia (20) az utolsó mérkőzésen érezte magát a legjobb formában, elsősorban a lepattanók megszerzésében jeleskedett

A torna azonban ekkor még nem ért véget, hiszen a helyosztók során még kétszer pályára kellett lépniük kosárlabdázóinknak. Az első találkozón Brazília ellen 66-61-es győzelmet arattak, majd az ötödik helyért Lengyelországot verték 64-52 arányban. Zsófi szerint a Tajvantól elszenvedett vereséget követően nem sokáig búslakodtak, győzelemmel akarták befejezni a tornát, s ez sikerült is. Ebben nagy része volt annak, hogy az Universiádét megelőző négy hetes felkészülés során nagyon jól összeszokott a csapat, jóllehet a játékosok különböző klubokból érkeztek. Szerencsés Tamara azonban éppen ezt élvezte a kínai túra során.

„Számomra nagy élmény volt, olyanokkal együtt játszani, akikkel korábban erre nem volt lehetőségem – tudtuk meg Szerencsés Tamarától. – Szeretem az új dolgokat, így az is érdekes volt, hogy az ázsiai és a dél-amerikai csapatok másképp játszottak, mint mi és a többi európai ország. Kevésbé igazodtak az általános rendszerekhez, s ezáltal nagyon kiszámíthatatlanná vált a játékuk. Nagyon kellett figyelnünk, mert nem tudhattuk mi vár ránk a következő pillanatban. Az ázsiaiak ráadásul még igen képzettek is voltak, így ők tették igazán erőssé a mezőnyt, a legjobb négy közé csupán Finnország tudott bejutni mellettük.  Éppen ezért az ötödik hellyel elégedettek voltunk, bár tényleg közel voltunk a legjobb négyhez is. Egy európai csapat ellen talán nagyobb esélyünk lett volna.”

Szerencsés Tamara 10-15 perceket töltött a pályán, s elsősorban a védekezés terén segítette a válogatottat 

Ami pedig akadémistáink teljesítményét illeti, mindketten elsősorban a védekezésben érezték inkább hasznosnak magukat, s mindent megtettek azért, hogy a csapat a legjobb eredményt érhesse el.

Az Egyetemi Világjátékok azonban nemcsak a kosárlabdáról szólt, mindkettőjük számára egy életre szóló élményt is nyújtott. Az olimpiai faluhoz hasonló versenyközpontban sok új ismeretséget köthettek, a közel húszezer önkéntes pedig minden kívánságukat leste. De a közel 20 milliós lakosú „kisváros” állandó nyüzsgése is lenyűgözte őket. Szecsuán tartomány fővárosa ráadásul egyike Kína legjobbnak vélt városának.

Salamon Zsófia és Szerencsés Tamara a nyár elején a 3x3-as korosztályos válogatottal is hosszabb időt töltött el, így most jut csak idejük némi pihenőre. A Vasas Akadémia együttese ugyanis pontosan egy hét múlva kezdi el teljes létszámmal az új idényre való felkészülését. A nemzeti együttesekkel eltöltött időt azonban kifejezetten hasznosnak tartották, idén is sokat fejlődtek a felkészülés, illetve a nemzetközi tornák során.

Fotók: MEFS/Magyar Egyetemi és Főiskolai Sportszövettség