A tegnapi megnyitón még a stadiont jól ismerők is elálmélkodtak a hajdani díszpáholyhoz, a párt- és sportvezetők tartózkodási helyéhez vezető kétsávos, hurokba visszaforduló alagút láttán. Ütött-kopott falán archív fotók százai elevenítik fel a Népstadionban rendezett versenyek és mérkőzések legizgalmasabb pillanatait. Fenn a díszpáholyban a fényképek mellett elhelyezett kivetítőkön mozgóképsorok futnak, míg az egykori sajtóközpontban a korhű berendezések és az újságírók közvetítőfülkéi láttán csodálkozhatunk.

Természetesen Magyarország egyik legpatinásabb klubja, a százegy esztendős Vasas története is számtalan ponton kapcsolódik az 1953-ban átadott arénához, amely jellegénél fogva elsősorban az atléták és a labdarúgók számára hordoz soha el nem múló emlékeket.
A meghívott vendégek között felfedezhettük olimpiai ezüstérmes gerelyhajítónkat, Rudasné Antal Mártát és váltóban világcsúcsot elérő középtávfutónkat Béres Ernőt is.

Béres Ernő, az IAAF által a világcsúcstartók 
részére adományozott plakettet tartja a kezében

Ez a 4x1500 méteres világcsúcs egyébként 1953 szeptemberében született, és Béres Ernőn kívül még egy másik vasasos, Garay Sándor is „közreműködött” benne, Rózsavölgyi István és Iharos Sándor társaságában. A férfiak között a Vasasban legtöbb bajnoki címmel rendelkező Garay Sándor egy másik felülmúlhatatlan tettet is magáénak tudhatott, hiszen az 1953. augusztus 20-i avatóünnepségen a 3000 méteres síkfutás győztese volt, amelyet a magyar-norvég válogatott viadal keretében rendeztek.
Olimpiai bajnok kalapácsvetőnk Németh Imre a kezdetektől, huszonhét éven keresztül volt a Népstadion, majd később a Népstadion és Intézményei Vállalat főigazgatója, és fia, a szintén olimpiai aranyérmes gerelyhajító Németh Miklós is ezer szállal kötődik a stadionhoz.

Labdarúgásban szinte felsorolhatatlanul sok legendás mérkőzés jut eszünkbe, amelyeket a piros-kék színeket viselő futballisták játszottak a Népstadion tömött lelátói előtt. Elsőre talán a Rapid ellen vívott, sokat emlegetett KK döntő ugrik be, amikor 100 ezer néző előtt parádézott a csapat és nyert 9:2-re.
Az évtizedek során három olyan világhírű gárdát is „elhozott” Budapestre a Vasas, amelyeket manapság is szívesen látnánk, de esély sincs a vendégjátékukra. A Reál Madrid kétszer megfordult BEK mérkőzésen a Népstadionban – az első alkalommal 1958 tavaszán le is győztük őket (2:0) –, míg a hatvanas évek közepén az Internazionale érkezett. Egy évtizeddel később a Barcelonának tapsolhattunk, ekkor többek között Cruyff és Neeskens csatázott a gyepen Illovszky Rudolf csapatával. 

Négy Magyar Népköztársasági Kupa győzelmünkből három is ehhez a helyhez fűződik. 1955-ben a Puskással , Kocsissal, Cziborral felálló Honvédot verte a Vasas Teleki, Raduly és Bundzsák góljaival, közel húsz évvel később 1973-ban Várady Béla mesterhármasával megint a Honvédot múltuk felül, míg 1986-ban a Fradi ellen tizenegyesekkel hódítottuk el a kupát. Ez utóbbinak részese volt jelenlegi pályaedzőnk Szíjjártó István is.
De nem csak a játéktéren történtek „nagy dolgok”, 1961-ben a mostani kiállításnak helyet adó díszpáholyban Berendy Pál csapatkapitányként köszönthette a világ első űrhajósát Jurij Gagarint.