Kezdjük röviden a rosszabbik részével, hiszen nem a csillogásról szóltak a törökországi Eb egyéni versenyszámai magyar és vasasos szempontból. 

Kardozóink, Szilágyi Áron és Katona Renáta a legjobb harminckettőig jutottak, férfi párbajtőrőzőink, Nagy Dávid és Koch Máté a 64 között búcsúztak. Balogh Bella számára, aki a 82. helyen végzett, pedig maga a részvétel is nagy dolog volt.

A csapatversenyek első napján aztán rögtön jobb kedvünk lett: a Szilágyi Áron-Gémesi Csanád-Decsi Tamás-Szatmári András négyes sorrendben a lengyeleket, a franciákat, majd az ukránokat legyőzve magabiztosan nyert aranyérmet, és szemlélődhet így 2018 után újra az Eb-dobogó legtetejéről.

Szilágyi Áronnal beszélgettünk a győzelmi koccintás előtt:

- Mennyi ideig zökkentett ki a híres kiegyensúlyozottságodból a kevésbé fényesen sikerült egyéni verseny?

Örömtáncot azért nem jártam…De tény az is, hogy szűk egy hónap múlva jön a világbajnokság, fejben nem lehet mindkét versenyre tökéletesen felkészülni, és a vb a fő verseny, így azért el tudtam engedni ezt a vereséget viszonylag gyorsan. Egyébként leegyszerűsítve a dolgot, annyi történt, hogy Bazadzének jó napja volt, nekem pedig rossz.

-  Ezek után gondolom, pláne szeretettek volna csapatban maradandót alkotni.

Szerettük volna feledtetni az egyénit, emellett kimondva kimondatlanul mi voltunk az esélyesei ennek az Európa-bajnokságnak csapatban, így ez is rakott ránk némi terhet. Ez azért szült is lélektanilag nehezebb helyzeteket, ennek tudom be, hogy az elődöntőben és a döntőben is kellett kapaszkodnunk hátrányból. Viszont mindig volt egy-egy ember nálunk, aki egy-egy jó asszóval magabiztosságot tudott adni az egész csapatnak, és végül megoldottuk a feladatot.

- Most akkor ünneplés?

Kimerül a ma esti koccintásban, aztán gyakorlatilag rögtön belecsapunk a háromhetes vb-felkészülésbe, így ezt az Eb-t tényleg gyorsan el kell felejteni.
 

- Még egy szó a törökökről, hogyan sikerült összevívniuk egy Eb-bronzot?

A hazai pálya mindig lelkesítő, a török csapat erőn felül teljesített ma, ezzel együtt a bronzérmükre szerintem senki nem adott volna egy lyukas garast, talán még az asszóik alatt sem. Szépen megcsinálták, nagy buzdítást kaptak, de azért az is biztos, hogy a vb-n valószínűleg veretesebb olasz, francia, vagy éppen német csapatot láthatunk majd.

(fotók: FIE)