Óriási várakozás előzte meg, majd fantasztikus hangulatban zajlott a mögöttünk hagyott hétvégén a Serdülő Országos Bajnokság nyolcas döntője Szegeden.

Homonnai Dániel vasasos csapata nagy reményekkel érkezett, és pénteken sikerült is hozni a kötelezőt: jó hajrával kerekedtünk felül a Szolnokon, és jutottunk be a legjobb négy közé.

A KSI elleni szombati elődöntőben a harmadik negyed volt a kulcs, ott egy 6-2-es periódussal tudtuk lelépni a sárga-kékeket, így sikerült a fináléba jutás.

A vasárnapi döntő pedig igazi „őrületet” hozott, a hazai közönség és a lelkes Vasas-szülők hangpárbaja mellett szálltak vízbe a fiatalok, és bizony sokáig nekünk állt a meccs, ám a negyedik negyedben jobban bírta az idegek harcát a Szeged, így végül övék lett az arany, a mi fiaink nyakába pedig egy nagyon szépen csillogó ezüstérem került.

Homonnai Dániel vezetőedzővel beszélgettünk a finálé másnapján.

- Mire volt elég számotokra az elmúlt huszonnégy óra lelkileg?
Egy nappal a döntő után még a csalódottság az erősebb, bennem és a fiúkban is, hiszen ha már ott voltunk a siker kapujában, nagyon szerettük volna megnyerni a döntőt. 

- Összességében milyen íve volt ennek a nyolcas döntőnek?
Ha a három napot összegzem, akkor folyamatos javulás jellemezte a játékunkat, érezhető volt, hogy sokat tanultunk a tavalyi, balul sikerült végjátékból. Pénteken a Szolnok ellen még nagyon nem pörögtünk, bátortalanul mentünk bele a meccsbe, egyedül a védekezésünk volt masszív, így a vártnál jóval nehezebben sikerült győznünk. Szombaton a KSI ellen a meccs második felében már támadásban is sikerült szép dolgokat mutatni, így végül összejött egy viszonylag magabiztos siker. 

- A döntő pedig ugye külön műfaj. Ott mi történt?
Speciális helyzet volt, elképesztő hangulat fogadott minket az uszodában, a meccs alatt csak kézjelekkel tudtunk kommunikálni, olyan hangzavar volt. És ez nemcsak a hazai közönség érdeme volt, a mi részünkről is rengeteg szülő érkezett, és óriási támogatást nyújtottak nekünk.  Ezek a srácok még sosem játszottak ilyen atmoszférájú meccset, pláne ilyen tét mellett. Előzetesen egyébként abban bíztuk, hogy a hazai pálya a Szegedre hat bénítólag, de úgy tűnik, végül pont ebből merítettek erőt. A negyedik negyedben dobtak három fontos gólt, és azzal megnyerték. Mi pedig mentálisan kicsit elfáradtunk a hajrára. Gratulálok ezúton is a Szegednek, most először győztek le minket a szezonban, a legfontosabb meccsen.

- Mit üzensz a saját csapatodnak?
Azt, hogy attól függetlenül, hogy ezüstérem a vége, számomra ők a legjobb csapat. Nagyon büszke vagyok rájuk, hogy egész évben ilyen magas szintű és kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtottak. Egészen példaértékű volt, ahogy ez a tizennyolc játékos dolgozott. Szeretném megköszönni a Vasas vezetőségének is, hogy ilyen feltételeket biztosítottak végig nekünk a szezonban, köszönjük a szülők támogatását és természetesen az edzőkollégáknak is nagyon hálás vagyok.

- Hogyan tovább?
Sokaknak csak egy nap pihenő jut egyelőre, hiszen a csapat fele játszani fog a most következő hétvégén az ifik nyolcas döntőjében is, ráadásul pénteken újra a Szegeddel találkoznak, és nagyon szurkolok nekik, hogy jussanak be a négy közé.

fotók: Szegedi Vízipóló Suli