A tavalyi rájátszásban egy fordulóval később, az utolsóban találkozott a két fővárosi rivális. Akkor a Csata nyerte a három meccses párharcot. Pedig a Ludovika Akadémián rendezett elsőt, akkor is és most is, akadémistáink hozták. Idén azonban olyan elszántan készült a visszavágásra együttesünk, hogy elképzelhetetlen volt számukra a tavalyi koreográfia megismétlődése.

„Edzőnk, Milos Pavlovic, már a nyitómeccset követően felhívta a figyelmet arra, hogy a hosszú párharcra is fel kell készülni – idézte fel a szerdai győzelem előzményeit Tóth Orsolya, aki a találkozó elején egész pályás emberfogással semlegesítette a vendégek légiósát Japreece Monet Deant, a hajrában pedig a támadásban is hátán vitte a csapatot. – A Ludovikán ugyan a védekezésünk nem jött össze, de fantasztikus dobóformát fogtunk ki, és egy nagyon változatos, színvonalas mérkőzésen nyertünk. A szerdai pont ellentétes képet mutatott, nagyon küzdelmes csatában nehezen találtunk be a kosárba, amit jó védekezéssel ellensúlyoztunk. A siker szempontjából nagyon fontos elem volt, hogy a Csata kulcsjátékosait időről-időre ki tudtuk kapcsolni a játékból. Bevallom őszintén, belőlem is nagyon sokat kivett Dean semlegesítése. De egyébként is végig úgy éreztem, hogy mindkét oldalon fáradt játékosok állnak egymással szemben.”

A második találkozón Pasaréten, óriási csatát vívott két együttes (Fotó: Balogh Dávid)
 

Hogy mi döntött mégis akadémistáink javára? Orsi szerint egyértelműen a lelkesedés és az elszántság. Ő maga is végig azt hajtogatta, nyerniük kell, nyerniük kell! A fiatal játékos ugyanakkor azt is fontosnak tartja, hogy edzőjük, Milos Pavlovic nagyon bízik bennük, kollégáinál bátrabban és sűrűbben cserél. Ráadásul a csapat irányítójának és egyben vezéregyéniségének, Papp Klaudiának kiállítása is fokozta a harci kedvüket, a második félidőben már nemcsak magukért, de érte is játszottak.

„A félidőben Dia arra kért minket, hogy ne adjuk fel, ezt a helyzetet most így kell megoldanunk, ő ott lesz a folyosón és szurkol nekünk – beszélt a találkozó egyik kulcsfontosságú pillanatáról Tóth Orsolya, aki végül tíz ponttal és kilenc lepattanóval járult hozzá csapata teljesítményéhez. – Azt hiszem, hogy mi egyszerűen jobban akartunk nyerni. A szívünk vitt minket tovább, a végén már a fáradtságot sem éreztem, csupán a győzelem járt a fejemben. A találkozó elején sajnos nekem elég rosszul mentek a dobások, a hajrában azonban tudtam olyan kosarakat szerezni, amelyekkel segítettem a csapatot. A siker szempontjából azonban nem én számítok, hanem a közösségünk, amely ismét bizonyította erejét. Az akaraton túl, az összefogás az, ami újból átlendített bennünket a legnehezebb pillanatokon.”

A rájátszásnak azonban még nincs vége, s a jövő héttől újabb kemény párharc vár élvonalbeli női kosárlabdázóinkra. A papírforma szerint az ötödik hely megszerzésére a Győr az esélyesebb, ám ez a legkevésbé sem befolyásolja Tóth Orsiékat, akik ezúttal is a Csata ellen már megtapasztalt lelkesedéssel, és tűzzel lépnek majd pályára.