Legyőzte az A-Híd VasasPlaket a PVSK csapatát egy különleges mérkőzésen, amelyen minden a Méhes Jenőre való emlékezésről szólt.
Nem gondoltuk volna néhány hete, hogy ezen a jéghideg, januári szerda estén mécsesek és egy emlékhely fogad minket a Komjádi-bejáratánál. Méhes Jenő fotójával...
Szakosztály-igazgatónk váratlan halála után a Vasas család az első nélküle rendezett bajnoki mérkőzésen emlékezett meg arról az emberről, akinek szó szerint az élete volt a vízilabda és a Vasas. És abban az uszodában gondoltunk rá, ami a második, vagy sokszor inkább az első otthona volt...
Az első mécseseket a csapatunk tagjai gyújtották meg, aztán csak jöttek és jöttek az emberek, korábbi játékostársak, barátok, vezetők, szurkolók... Mert Méhes Jenő egy igazi egyéniség volt, akivel mindenkinek volt egy közös sztorija...
A kezdés előtt elsötétült az uszoda, hallgattuk az emlékeket, néztük a fotókat, majd a vízre úszott egy koszorú gyertyákkal...
Fájdalmasan gyönyörű pillanatok voltak...
Nincs a kezében az elmaradhatatlan jegyzettömb.
Nem vezeti a statisztikát.
Nem parkol az uszoda bejárata előtt a jellegzetes kisautó.
És a telefonban sem halljuk már többet, hogy „Halló, itt a Méhes Jenő…”
És még mennyi emlék, mennyi kép ugrik be…
Hiszen Méhes Jenő négy évtizeden át meghatározó, különleges alakja volt a Vasas-pólónak, és így az egész magyar vízilabdának.
Már pályafutása során mindent megnyert piros-kékben: hét bajnoki cím, hat Magyar Kupa-diadal, két-két BEK - és
KEK-győzelem a mérlege csapattagként.
Az elmúlt húsz évben szakosztályvezetőként pedig tényleg itt volt velünk jóban-rosszban.
Egybeforrt a neve a Vasassal, szó szerint az élete végéig szolgálta a klubot.
A fájdalmas kudarcoknál pedig jóval több, örökre emlékezetes siker akadt.
Bajnoki győzelmek a Komjádiban és Egerben.
Diadalittas pezsgőfürdők a medencében a kupagyőzelmek után.
Bajnokok Ligája négyes döntő Barcelonában és Nagyváradon.
Vasas családi napok. Focik. Utazások. Megannyi barátság és közös sztori.
Hogy aztán a tavalyi év utolsó napján megrázó hirtelenséggel érjen mindez véget.
Mi pedig fájó szívvel, de rengeteg szép emlékkel búcsúzunk a Vasas család egyik leghűségesebb tagjától.
Nyugodj békében, Jenő! Emlékedet megőrizzük!
A meccsről ezután nehéz is szót ejteni, de Szlobodan Nikics és játékosai megtették a magukét. Hiába voltak hiányzóink, végig vezetve, jó védekezéssel, magabiztosan győztük le a jó pécsi csapatot.
Külön öröm volt a fiatal Sipos Balázs, Magyar Bence, vagy éppen Herczeg Gergő játéka. És ez Méhes Jenőnek is biztosan nagyon tetszett...
OB I, 14. forduló
A-Híd VasasPlaket-PVSK 10-5 (3-1, 1-0, 4-2, 2-2)
Gólszerzőink: Bátori B. (2), Sedlmayer T. (2), Erdélyi B., Vadovics V., Bedő K., Mezei T., Sipos B., Randjelovics Sz.
