A szerb szakember a Belgrád közelében fekvő Pančevo városában, a helyi profi klubban, a KK Tamiš-ban kosárlabdázott. Edzői pályafutását is itt kezdte 2007-ben, s elsősorban fiatalokkal foglalkozott. Az elmúlt hat évben azonban már Belgrádban, a ŽKK Radivoj Korać profi női klubnál dolgozott. A 2019/20-as szezonban lett a felnőtt csapat vezetőedzője, amelynek korábban másodedzője volt, miközben megtartotta az U18-as és U16-as együttesek irányítását is.  A 2017/18-as szezonban az U16-os szerb leányválogatott vezetőedzője volt, a 2017-es U18-as Európa-bajnokságon ezüstérmet szerzett korosztályos nemzeti válogatott sikeréből pedig másodedzőként vette ki a részét.

Most jár először Budapesten? – tettük fel a kérdést Milos Pavlovic vezetőedző segítőjének, Nenad Markovic-nak

Igen, korábban soha nem jártam ebben a szép városban, s az az igazság, hogy külföldön sem éltem még. Éppen ezért nagyon izgalmas és érdekes számomra ez az új élethelyzet. Az első benyomásaim nagyszerűek, a körülmények kiválóak, a Vasas Akadémián minden adott a játékosok és az edzők jó munkájához és fejlődéséhez. Budapest is nagyon tetszik, sok a látnivaló, a történelmi emlékek és a parkok is nagyon szépek.

Korábban is ismerte már vezetőedzőnket?

Régóta ápolunk nagyon jó kapcsolatot Milossal, hiszen nemcsak a klubban, de a szerb nemzeti válogatottnál is dolgoztunk már együtt. Éppen ezért amikor megkérdezte, hogy lenne-e kedvem a klub vezetőivel egyeztetni, azonnal igent mondtam rá. A szakmai igazgató Krivacsevics Dragoljubbal való beszélgetésem pedig olyan jól sikerült, hogy pillanatok alatt meg is egyeztünk.

Nenad Markovic (középen) örömmel fogadta el a Vasas Akadémia felkérését, s ezt azóta sem bánta meg

Lassan két hónapja dolgozik már az akadémián. Nem bánta meg, hogy igent mondott a felkérésre?

Egyáltalán nem, nagyon jól érzem magam. Az újszerűsége miatt ráadásul igazi kihívás a számomra ez a munka. Új ország, új emberek, új játékstílus, új bajnokság. S amint látom a verseny és a küzdelem is erősebb itt, mint Szerbiában. Nagyon tetszik az, amit eddig Pasaréten tapasztaltam.

Mi a véleménye a csapatról?

Nagyon fiatalok még a játékosaink, éppen ezért van hová fejlődniük. Mindenkinek sokat kell tanulnia ahhoz, hogy még jobbá váljon. Szerintem egytől egyik jó kosárlabdázók, de még nagyon fiatalok.  Remélem, hogy emiatt nagyon „éhesek” a munkára és a fejlődésre, mert ha így lesz, akkor ezt csakis a siker követheti. Éppen ezért én azt várom tőlük, hogy minden egyes alkalommal keményen dolgozzanak, és a közös "szerelmünknek", a kosárlabdának éljenek.

Milyen szerepe lesz az együttesnél?

Egyrészt segédedző vagyok, másrészt pedig játékosmegfigyelő. Az én szememen is múlik majd, hogy kikkel erősítjük a csapatot, illetve milyen harcmodort választunk egy adott ellenféllel szemben. Emellett a fiatalabb korosztályok mellett is aktív szerepet fogok játszani, figyelem a munkájukat és adott esetben tanácsokkal segítem a mestereiket.

Meséljen kicsit a játékosmegfigyelésről!

Amikor „felderítőként” dolgozom, fontos, hogy az ellenfél lehető legtöbb variációs lehetőségét lássam, kiértékeljem, támadásban és védekezésben egyaránt. Tisztában kell lennem mindennel, amit csinálnak. Ha egy konkrét játékost kell megfigyelnem akkor megpróbálom feltérképezni a pályán felvett szokásait, mit tesz jól, mit rosszul és mit lehet kitalálni a megállítására. Az ellenfelekről természetesen videókat is készítek. Amikor a saját csapatunk számára keresek játékost, akkor attól is függ a kiválasztás menete, milyen szerepet tölthetne be nálunk. Az idősebbek esetében mindennél fontosabbak a személyes, emberi tulajdonságai, ezt követi a játékos alkalmazkodási képessége. Előbbi a legfontosaabb helyzetekben akár döntő jelentőségű is lehet. A fiataloknál pedig a benne rejlő lehetőségek, a távlatok azok, amelyek igazán számítanak.

Fotók: Vasas Attila