Amikor gyerekek kérdeznek sztársportolóktól, az mindig tartogat különleges és vicces pillanatokat.

Így volt ez hétfőn a pasaréti Kovács Pál Vívócsarnokban is, ahová Szilágyi Áronnal hirdettünk közönségtalálkozót, kifejezetten a Pasaréten sportoló vasasasos gyerekek számára.

Voltak így aztán a vívók mellett kosarasok, atléták, teniszezők, sőt még sakkozók is. Naná, Áronra mostanság mindenki kíváncsi, pláne, ha a tokiói érmeit is kézbe lehet venni...

Háromszoros olimpiai bajnok legendánk pedig szemmel láthatóan jól érezte magát ebben a társaságban, kezdésként el is mesélte, hogy amikor ő 9-10 éves volt, hogyan nézett ki a Pasaréti Sportcentrum, és a régi ötszázméteres körön hol lehetett elbújni az edzők elöl.

Beszélt a nevelőedzőjéről, Gerevich Györgyről, akihez különleges kötelék fűzte, amikor pedig az a kérdés jött, hogy ki volt Áron példaképe, nevelőedzője édesapját Gerevich Aladárt említette, aki hétszeres olimpiai bajnok.
 

Érdekes volt a hasonlat, hogy Áron szerint a kardvívás kicsit olyan, mint a filmforgatás: egy asszót egy jelenethez hasonlított, ahol beállnak a kamerákkal, kigyúlnak a fények, vívnak egyet gyorsan, aztán jön a következő jelenet, azaz a következő asszó.

Szó esett a három olimpiai bajnoki cím átéléséről: London annyira váratlanul érte, hogy a dobogón alig tudta megélni a pillanatot, mert túlzottan figyelt a protokollra, Rióban kiélvezte, hogy sokan ünneplik a lelátón, Tokióban pedig arra gondolt, hogy mennyien figyelhetik Magyarországon a tévében, amikor felcsendül a tiszteletére a magyar himnusz.

Kapott olyan kérdést is kardklasszisunk, hogy csalt-e valaha vívásban, erre határozottan nemmel válaszolt, de felelevenítette, hogy egy junior világversenyen előfordult, hogy ellene nyertek egy kis trükközéssel.
 

Nagy örömünkre Szász-Kovács Emese, Rió olimpiai bajnoka is részt vett a beszélgetésen, ő elmondta, hogy amióta ismeri Áront, mindig lenyűgözte, hogy mennyire tudatos, hozzájuk "link" sportolókhoz képest. Persze minden csak viszonyítás kérdése...

És hogy mi okozott Áronnak eddig nagyobb boldogságot a három aranynál? Nos erre azt mondta, hogy a sportban semmi, a magánéletben viszont felejthetetlen pillanat volt számára az esküvője.

Aztán szép lassan elfogytak a kérdések, és kialakult az aláírásért és fotókért álló kígyózó sor...