Ha fordított sorrendben haladunk a portugáliai eseményekkel, akkor azzal kell kezdenünk, hogy a Dávid Zoltán által irányított magyar válogatott a döntőben a spanyolok elleni magabiztos 10-5-ös győzelemmel lett aranyérmes. Előtte a görögöket múlták felül nagy csatában a négy között, a törökök elleni negyeddöntő pedig a könnyebb kategóriába esett.

Ugyanez mondható el a csoportban a grúzok 23-3-as és a lengyelek 32-3-as legyőzéséről.

- Ezek valóban könnyebb meccsek voltak, nem úgy, mint a horvátok elleni első csoportmeccs. Arra nagyon készültünk, és örülök, hogy én is lehetőséget kaptam, sőt, góllal tudtam kivenni a részemet a 13-10-es győzelemből – mondta el vasasos főszereplőnk, Tóth Martin Zétény, aki egyébként a görögök elleni elődöntőt tartja utólag a torna legnehezebb meccsének, az pedig még őt is meglepte, hogy a döntőben a spanyolokat milyen magabiztosan tudták legyőzni.

- Egy hónapot készültünk együtt az Eb-re, a felkészülés során nyertünk nemzetközi tornát is, így sejtettük, hogy eredményesek lehetünk majd Portugáliában, de sok ellenfelünket nem ismertük, így azért óvatosak voltunk. Meccsről meccsre nagyon tisztességesen felkészültünk, sokat videóztunk, mindenki tudta a dolgát. Én centerként négy meccsen kaptam lehetőséget, nagyon örültem, hogy többek között a döntőn is játszhattam. A fő feladatom az volt, hogy szállítsam az ítéleteket, amikor pedig tudok, akkor akciózzam. Ez egy nagyon jó csapat, remek érzés volt közösen megnyerni az aranyat – összegzett fiatal tehetségünk.

Zétényt, akinek az előző szezonban Kovács Róbert volt a vasasos edzője a gyermek korosztályban, természetesen arról is megkérdeztük, hogy a klubban zajló munka mennyiben segítette a válogatottbeli csapattagságát:

- Én már akkor is nagyon boldog voltam, amikor bekerültem az utazókeretbe. Szerintem az egész szezonban nyújtott teljesítményemet díjazták, hiszen ötödikek lettünk a gyerekcsapattal, ami így elsőre egy jó eredmény. Emellett igyekeztem a gyermek és a serdülő nyolcas döntőben is úgy játszani, hogy szóba kerülhessek a válogatottnál. 2015-ben kezdtem a vízilabdát Hódmezővásárhelyen, innen kerültem a Vasashoz, és ez egy nagyon jó közeg, rengeteget tudtam fejlődni eddig. Most kaptam egy kis pihenőt, de utána teljes erővel vettem bele magamat a munkába a vasasos serdülőkkel Marcaliban. Végül szeretném megköszönni a lehetőséget az edzőimnek, Kovács Róbertnek, Gábor Attilának, Hommonnai Dánielnek és Kuna Péternek, hogy az elmúlt egy évben sokat tanulhattam, fejlődhettem a Vasasban és a csapattársaimnak is, akikkel igazi közösséggé formálódtunk.