Vasas Duna Autó Óbuda - TEVA-Gödöllői RC 3:2 (–18, –24, 22, 24, 7)
Folyondár utca, 300 néző
Vezette: Ujházi, Tillmann
Vasas: Milovits 5, Porubek 18, Szombathelyi 8, Takács Zs. 32, Soós 3, Héger 7. Csere: Vatai (liberó), Horváth G. 5, Lutter, Lévai.
Edző: Jókay Zoltán
Gödöllő: Borlai 6, Bajáriné 19, Csengeri 14, Németh Zs. 5, Kriegel 15, Széles 8. Cs: Deméné (liberó), Berze.
Edző: Deme Gábor
Az eredmény alakulása:
1. játszma: 7:8, 14:10, 16:12, 17:15.
2. játszma: 4:6, 5:8, 9:9, 14:10, 16:13, 18:16.
3. játszma: 3:6, 8:9, 11:13, 16:15, 22:18.
4. játszma: 4:8, 10:13, 15:16, 19:19, 23:22.
5. játszma: 5:2, 8:3, 12:5.
Ha a első mérkőzés tudósítását azzal kezdtük, hogy semmi nem utalt az elején arra, hogy maratoni csatára lesz kilátás, akkor ezt most megismételhetjük. "Békés" mederben csordogált az első szett, sokat hibáztunk, de mindig vezettünk néhány ponttal. Ki gondolta volna ekkor, hogy két óra múlva, negyed kilenckor, majd szétveti az izgalom és a feszültség a csarnokot. 17:15 volt a javunkra, innen adtuk el 18:25-re, a végjátékban néhány hosszú nyitással megsegítve az ellenfelet.
Ismét outot nyitunk, rossz feladás, pontatlan ütések, így kezdünk, és máris 5:8 oda. Jókay Zoltánt a gutaütés kerülgeti a kispadon. Aztán valami időlegesen megváltozik, néhány bravúros mentés itt, hibák tömkelege ott, 14:10-re, majd 21:19-re is vezetünk, úgy tűnik zsebben a játszma. Ehhez labdánk van 24:23-nál, de végén elég egy széles, valamint egy hosszú ütés és felsejlik a csütörtöki folytatás.
Továbbra is fej-fej melletti a küzdelem, a rontások száma viszont nem csökken. Előbb Vatai Gabi néhány remek mentése mutat valamit abból, hogy ennél azért többet is tudunk, majd Takács Zsófi is egyre többször vállalja magára a kritikus helyzetek megoldását. A zavar azonban még nem múlik. 21:19-nél két játékosunk egymásnak rohan a pályán, azonban a szerencse és a Gödöllő is besegít, az utolsó pontnál aztán már ez sem kell, Porubek Lilla nagyot üt.
Megnyugvás helyett azonban gyenge, előkészítetlen ütések, hosszú nyitások a negyedik szettben és máris 7:13. Megint a vendégek sietnek a segítségünkre, ők is sorozatban vétenek, felzárkózunk, ráadásul Porubek is kezd egyre hatékonyabb lenni. 15-nél utolérjük őket, a bírói döntések miatt azonban egyre feszültebb a hangulat. Joggal vagy jogtalanul, megint elmennek három ponttal, Jókay Zoltánt pedig a lelátóra száműzi a vezetőbíró. Minden veszni látszik, de nem Takács Zsófinak, aki kézbe veszi az irányítást és pontjaival fordítunk.
A mindent eldöntő játszmában kétségkívül nálunk a lélektani előny. Amikor és ahogyan felmennek a lányok a pályára, már látszik hogy nem veszíthetünk. Nagyon odafigyel mindenki, csapatkapitányunk pedig továbbra is roppant eredményes. Persze a többiek sem karba tett kézzel nézik a játékot, Porubek többször ment bravúrosan, Milovits pedig parádés húzással szerzi kilencedik pontunkat. A Gödöllő összeomlik, Porubek Lilla egy ejtéssel teszi fel a pontot az i-re.
Jókay Zoltán vezetőedző:
- A játék színvonala nem volt méltó egy bajnoki elődöntőhöz, sajnos a játékvezetők idomultak ehhez. Kritikus állásnál többször az ellenfélnek kedveztek, ezt egy idő után már nem tudtam szó nélkül hagyni.
A lányokat pedig egyszerűen nem értettem az elején. Hiába magyaráztam, hiába bólogattak, mégis ragaszkodtak a rossz megoldásaikhoz. A végén aztán hatalmasat küzdöttek és szép estét szereztek szurkolóinknak.
A számok azonban nem hazudnak, a statisztikák elemzésekor mindenkinek szembesülnie kell majd a hibákkal. Remélem ez segíti majd a bajnoki döntőre történő felkészülést, noha nem tudom, miként fogom azt megoldani. Hétfőtől, két hétre, hat emberem a junior válogatottal EB selejtezőre utazik, amikor haza jönnek, csupán négy napunk lesz az első BSE elleni találkozóig. Ekkor pihenniük is kellene, meg gyakorolniuk a csapattal. Hiába kértük a szövetséget, hogy halassza el pár nappal a kezdést, nem reagáltak rá.
A bajnokság kezdetekor azt hiszem senki sem számított rá, hogy ez a fiatal társaság bajnoki finálét fog játszani. A döntő végeredményétől függetlenül minden elismerést megérdemel a lányok egész éves teljesítménye. Legtöbbjük tizenévesként érte el ezt a sikert, amit azért hangsúlyozok ennyire, mert röplabdás berkekben, néhány riválisunk esetében ezt folyamatosan emlegetik, nálunk pedig természetesnek veszik, hogy így van.
Vatai Gabriella:
- Az elején azt hiszem görcsösebbek voltunk a kelleténél, mindenki nagyon izgult, nagy volt a tét. Ez a feszültség egyaránt érződött a játékosokon és az edzőnkön is az időkéréseknél. Most talán jobb is volt, hogy egy idő után már magunkra voltunk hagyatva. A végén amolyan "csakazértis" hangulatban játszottunk, meg akartuk mutatni a bíróknak, meg mindenkinek, hogy képesek vagyunk megcsinálni.
