A Vasas Akadémia női kosárlabdacsapata, a mezőny többi tagjához hasonlóan – a szövetség döntése értelmében – már befejezte a bajnokságot a koronavírus-járvány miatt, így a játékosok több szempontból is a jövőre készülődnek – otthon. Földi Attila vezetőedzőt kértük arra, foglalja össze, mi történt az elmúlt két és fél hétben a csapatnál, egyúttal a szezont is értékeltük vele.
A Vasas Akadémia idén is fiatal csapata 6 győzelemmel és 15 vereséggel állt a tabella 10. helyén, amikor a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége felfüggesztette, majd befejezettnek nyilvánította az idei bajnokságo(ka)t. A mieink az utolsó pillanatig készenlétben álltak, hiszen még úgy tudták, a ZTE ellen is tudnak játszani. Végül nem így történt, Földi Attila vezetőedző mondja el, hogy teltek a csapat napjai a döntés előtt és közvetlenül utána.
„Mi még március 13-án is együtt edzettünk, hiszen úgy készültünk, hogy másnap a Zalaegerszeg ellen játszani fogunk, aztán pénteken este jött a hír, hogy elmarad a meccs. Mindenki tudomásul vette a döntést, és jött egy-két nap teljes bizonytalanság, mi sem tudtuk igazán, mihez kezdjük, vártunk a szövetség keddi döntésére. Az első nagyobb megoldandó feladat a légiósaink hazatérése körül akadt, aztán szerencsére ez is megoldódott. Azóta mindenki otthon van, de eleinte kicsit tanácstalanok voltunk mindannyian. Mostanra már kialakult egy napi rutin, az erőnléti edző segítségével kialakítottunk egy erősítő feladatsort, de labdás feladatokat is, olyanokat, amiket otthon vagy akinek kertes ház áll rendelkezésre, a szabadban el tudnak végezni a játékosok. De elméleti feladatokat is kitaláltunk, hetente egy mérkőzést mindenkinek ajánlunk megnézni, a fiatalabb korosztályok számára pedig kosaras filmeket is gyűjtöttünk, amiből lehet és érdemes tanulni. Mindannyian törjük a fejünket, folyamatosan keressük a megoldásokat erre a helyzetre. Természetes, hogy a lányoknak nagy a mozgásigénye, így nem kell noszogatni, biztatni őket arra, hogy mozogjanak otthon. Vevők a munkára, most is” – fogalmazott a szakember, aki Ceglédre ment haza, ott tölti a mindennapokat. Kérdés, mivel.
„Nyilván ennek anyagi okai is vannak, hasonlóan azokhoz a játékosokhoz, akik nem budapestiek, de ott béreltek lakást, most hazatértek vidékre. Én is próbálom itthon hasznossá tenni magam, sok mérkőzésvideót nézek, ez a legtöbb, amit az ember tehet. Továbbra is járok a TF-re, zajlik a távoktatás a maga módján, mindig vannak feladatok, beadandók. Próbálok egyeztetni az edzőkollégákkal is, olyanokkal, akik otthonosan mozognak a különböző vágó- és scout-programokban, ezekben ugyanis szeretnék egyébként is fejlődni a következő időszakban. Készítettem egy edzéstervet a 3x3-as válogatott számára is, de nyilván nem tudunk semmit arról, hogy összeáll-e erre a nyárra a csapat. Ez még nagy kérdés” – mondta Földi Attila, aki az U18-as 3x3-as válogatott szövetségi edzőjeként is dolgozik.
Fotók: Vasas Attila
Mivel a bajnokság idő előtt véget ért, egy szezonértékelésre is megkértük fiatal trénerünket.
„Az előző évekhez hasonlóan alakult ez a bajnokság is. Mindig azt a célt tűztük ki az utóbbi időben, hogy kerüljünk a legjobb nyolc közé, és bevallhatjuk, hogy ezzel egy kicsit mindig feljebb lőttünk, mint ami elvárható. Michael Jordan mondta azt, ha fel akarsz jutni a 10. emeletre, célozd meg a 15. emeletet, és észre sem fogod venni, hogy ott vagy a tizediken. Nos, ez a szezon is bizonyította, már ha csak a csapatok kereteit és lehetőségeit nézzük, hogy nem feltétlenül mi vagyunk az a társaság, amelyiknek a nyolc között van a helye. Ugyanakkor ahogyan tavaly, idén is apróságokon múlt, hogy nem jutottunk oda, sok, nagyon sok egylabdás meccsünk volt. Nem volt szerencsénk, valamiért mindig az ellenfél javára billent a mérleg. A Csata ellen az utolsó pillanatokban kaptunk ki, Pécsett egy ponttal, a TF-MTK ellen az utolsó percekben, vagy a Cegléd ellen hazai pályán egy utolsó másodperces kosárral – ez volt egyébként a legfájóbb, hiszen ott tényleg magunkat vertük meg. De akadtak szép sikereink is, legyőztük a PEAC-ot, az abszolút más kategóriába tartozó Győrt. Szóval kettős érzések vannak bennünk, hiszen azokat a csapatokat, amelyeknél jobbak vagyunk, megelőztük, és a felettünk állók közül is legyőztünk nálunk erősebbeket, szóval a realitásokat tekintve egy picit még túl is teljesítettünk – függetlenül a korábban említett magasabb célkitűzéstől. Fejlődtek a játékosok, a légiósokat is jól sikerült kiválasztanunk, érezhető az előrelépés, nem beszélve arról, hogy a csapatszellem is nagyon jó volt” – így a vezetőedző.
Éppen erre akartunk rákérdezni: a fiatal, lelkes csapatunk játékosai hogyan élték meg, hogy többször is apróságokon múlt a győzelem, és így a jobb helyezés is.
„Mi nagyon egy hullámhosszan vagyunk a játékosokkal, ők ugyanúgy élték meg ezeket a pillanatokat, mint én. Nálunk nem a klasszikus edző-játékos viszony jellemző, nyugodtan mondhatom, hogy baráti kapcsolat van közöttünk, nyilván abból is adódóan, hogy korban közelebb állunk egymáshoz. Talán lehet, hogy éppen ez az, ami miatt nem sikerül néha egy-egy végjáték: egyszerűen annyira akarjuk és annyira közösen akarjuk, hogy lebénulunk a végén. De a játékosok tudják, hogy semmi baj nincs, egyre rutinosabbak, fejlődnek, ezzel együtt van egy kis kesernyés szájíz most is.”
Nagy kérdés, mi lesz jövőre, ki marad a csapatban, milyen lehetőségei lesznek a Vasas Akadémiának a 2020/21-es szezonban.
„No, ez az, amire egyelőre nem tudjuk a választ. Általában ilyenkor már lecsengenek a tárgyalások a következő szezonra, nagyjából eldőlnek a dolgok, de most érthetően kivárnak a klubok, nem is tudnak mást csinálni. Áll most az egész rendszer, ha úgy tetszik. Természetesen vannak játékosok, akiknek élő szerződésük van, de vannak olyanok is, akiknek lejárt a szerződése, egyébként nekem is. Egyelőre kevés hír van arról, mire számíthatunk, miből lehet építkezni, most türelemmel és kellő alkalmazkodó-képességgel kell kivárnunk, amíg okosabbak leszünk” – mondta Földi Attila, a Vasas Akadémia vezetőedzője.
