A nyáron alaposan átalakult játékos keretben, Balog Bea a maga 24 évével a csapat egyik legrutinosabb játékosának számít. Úgy pedig, hogy a sokáig sérült Kupricsenkova csak az utolsó fordulókban lépett pályára, Kordyuk pedig hasonló okokból szinte egy percet sem játszott, ténylegesen rá hárult a feladat, hogy a bajnoki mérkőzések során összefogja rutintalan játékostársait. 
Bea ennek a szerepnek tökéletesen megfelelt, a mérkőzések többségén igazi vezéregyéniségnek bizonyult. Nem kis szerepe van abban, hogy azt mondhatjuk, a lányok játéka a vereségek ellenére is javuló tendenciát mutat, van rá remény, hogy a tavasz során kiharcoljuk a bennmaradást.
Balog Bea 12 mérkőzésen 94 gólt dobott, ezzel a bajnokság góllövőlistájának a harmadik helyén áll. Sokat jelentett, hogy biztos kezű büntető dobóként is számíthatott rá a csapat, 36 kísérletből 29-szer betalált. Az utolsó fordulóban, a Dunaferr ellen vívott meccsen játszotta élete 150. NB I-es bajnoki mérkőzését.

A bajnokság kezdete előtt mire számított?
- Megmondom őszintén, egy nyert meccsnél mindenképpen többre. Tudtam, hogy nehéz dolgunk lesz, hiszen nagyon fiatal a csapatunk, de két pontnál mindenképpen többre számítottam.

Mennyire kell másként játszania a mostani csapatban, mint például a tavalyiban?
- Nekem eredetileg balszélső a posztom, de most középen számít rám az edzőm, így teljesen mást kell játszanom, mint amit korábban megszoktam. Komoly felelősséget jelent a csapatkapitányi tisztség is, hiszen példát kell mutatnom a többieknek játékommal, hozzáállásommal egyaránt.

Hogyan élik meg a vereségsorozatot, beszédtéma ez egymás között?
- Úgy látom az egyéni vérmérsékletétől függ, ki hogyan emészti meg a kudarc sorozatot. Van akin ez jobban látszik, van akit látszólag nem túlzottan visel meg. Azért remélem minden csapattársam az előrelépés lehetőségein töri a fejét. Összességében azt gondolom nem viselte meg a csapat harci morálját az őszi idény.

Vannak jelek, hogy fejlődik a társaság, de mi kell ahhoz, hogy tavasszal sikerrel, a bennmaradást kiharcolva teljesítsük a rájátszást?
- A legfontosabb, hogy a sérülések elkerüljenek minket. A végén rengeteget plusz adott a játékunkhoz, amikor Olga Kupricsenkova már köztünk lehetett és ugyanígy nagy szükségünk lenne a rutinos Kordyuk jelenlétére is.
Van esély a bennmaradásra és ezt nem csak a kötelező optimizmus mondatja velem. Ehhez elsősorban az kellene, hogy hazai pályán több pontot szerezzünk.

Személy szerint melyik volt a legemlékezetesebb meccse az idény során?
- A Dunaferr elleni, és nem csak a jubileum okán, hanem mert ekkor szereztem a legtöbb gólt és a játék is tényleg jól ment. Az ellenfél kispadján ráadásul a válogatott edzője ült, úgyhogy emiatt sem volt számomra mindegy, hogy milyen teljesítményt nyújtok

Mik a távolabbi tervei a pályán, és a magánéletben?
- Eredetileg Vasas nevelésű játékos vagyok, de sokáig a Spartacusban játszottam. 2006 nyarán amikor visszaszerződtem a Fáy utcába, teljesen más volt a jövőkép. Nagy terveket szövögettek a szakosztály irányítói, idén például már nemzetközi kupában kellett volna indulnunk. Na most ezek mint tudjuk nem valósultak meg. 
Nekem nyáron lejár a szerződésem, vannak ajánlataim itthonról és külföldről egyaránt. Azt azonban elmondhatom, hogy haza húz a szívem, ha kialakulna egy olyan támogatói kör, akiknek a segítségével egy legalább a középmezőnybeli tagságra alkalmas csapat épülne, akkor szívesen maradnék.
A kézilabda mellett jelenleg a TF rekreációs szakán vagyok elsőéves, és a klub segítségével angolul is tanulok. Mindenképpen a sport területén képzelem el a jövőmet, szívesen foglakoznék például a későbbiekben utánpótlás korú kézilabdázókkal.