A hagyományos, nyolcnapos Keszthely Open jó hangulatú seregszemléje a magyar sakksportnak, kiegészülve nemzetközi versenyzőkkel. 2019-ben összesen nyolcvanketten neveztek, a legidősebb versenyző 85 éves volt.

A Vasas sakk-szakosztályát három fiatalabb sakkozó, Felméry Máté, Jacsó Ádám és Czeglédi Barna, illetve az örök ifjú Káposztás Miklós szakosztály-igazgató képviselte, de szintén a mi színeinkben indult Zilahi Gábor és Dlauchy Péter.

Volt tehát sansz arra, hogy piros-kék győzelem szülessen a nyolcadik nap után, és végül így is lett, hiszen Felméry Máté hetedik kiemeltként, remek játékkal nyerte meg az összetettet.

Az előzetesen első helyre rangsorolt Jacsó Ádám kevéssel maradt el tőle, ő ezúttal 5. lett, Czeglédi Barnának a 17. pozíció jutott, Káposztás Miklós pedig büszke lehet arra, hogy az ifjú titánok között a mezőny első harmadában, a 25. pozícióban végzett. Zilahi Gábor 30., míg Dlauchy Péter 47. lett.

A 22 évese győztessel, Felméry Mátéval beszélgettünk.
 

- Milyen ranggal bír a keszthelyi verseny számodra?

Mindenképpen fontos volt, több éves hagyomány, hogy részt veszünk a viadalon. Jut idő ilyenkor a pihenésre is, de összességében nagyon kell koncentrálni nyolc napon át, ami alaposan kifárasztja az embert. Két éve negyedik voltam, tavaly harmadik, és idén is ezt a szintet akartam hozni, abban nem nagyon bíztam, hogy még túl is tudom szárnyalni a korábbi helyezéseimet.
 

- Hogyan sikerült mégis?

A hatodik fordulótól vettem át a vezetést, innentől kezdve különösen feszült voltam, hiszen elérhető közelségbe került a verseny megnyerése. Az utolsó előtti fordulóban talán éppen ezért hibáztam egy olyat, amilyet tízből nyolcszor nem szoktam. Egy nyerő állást adtam döntetlenre, így akkor még nem biztosítottam be az első helyemet. Szerencsére ehhez végül elégnek bizonyult egy újabb döntetlen a záró körben.
 

fotó: zaol.hu

- Feltételezem, hogy a nyolcnapos viadal közösségi élményt is ad.

Káposztás Miklós, a szakosztályvezetőnk szokta mondani, hogy nagyon jó ez a verseny, csak sakkozni ne kellene. Valóban jut idő strandolásra, vagy éppen kártyázásra, de az is hagyomány, hogy esténként összegyűlnek a vasasos versenyzők Miklós bácsi szobájában egy kis kötetlen beszélgetésre, tévénézésre. A lényeg az, hogy a pihenőidőben kikapcsoljuk az agyunkat, és ne sakkozzunk.
 

- Neked egyébként egy átlagos napon hány órád telik sakkal?

Ezt így nehéz arányosítani, inkább úgy fogalmazok, hogy amikor jut rá időm, akkor 3-4 órákat gyakorlok naponta. A sakk számomra több mint hobbi, komoly céljaim vannak, de nem ebből akarok megélni, így például a Corvinus Egyetemen végzett gazdasági informatikus tanulmányaim előrébb valóak, most például szakdolgozatot írok.
 

- Milyen a Vasasban a közösség?

A többi fiatalabb játékos nevében is mondhatom, hogy aki ide kerül, az utána nem tud szabadulni. Káposztás Miklós jellegzetes stílusa önmagában közösségi élményt ad, érezzük, hogy meg vagyunk becsülve, és ez számunkra többet ér annál is, mintha pénzt kapnánk a játékért.

- A Keszthely Open megnyerése után mik a következő fontos céljaid?

Szeretnék FIDE-mester lenni, amelyhez 2300-as élőpontszám elérése szükséges. Ez egy örökös cím, ha egyszer sikerül, akkor végleg megkapja az ember. Nekem most 2186 a pontszámom, ez eddig a legmagasabb, és az a célom, hogy továbblépjek, amihez minél erősebb versenyeken kell edződnöm.