Az UVSE-ben eltöltött 14 (!) év után csapatot váltott a 22 éves balkezes játékos, Korbács Gábor. Hasonlóan a fiatal mag többi tagjához, olyanokkal játszhat együtt, akikkel az uszodán kívül is jó kapcsolatot ápol. Azt mondja, vízválasztó lesz ez az év számára. Az A-Híd VasasPlaket új igazolásával beszélgettünk, aki élete első vízilabda-mérkőzésén épp a Vasast (és a Honvédot) tekintette meg, a Komjádiban.
Mennyire volt nehéz döntés a Vasasba igazolás? Mindenképpen el akartad hagyni az UVSE-t?
Nyilvánvaló, hogy nem könnyű elhagyni egy olyan helyet, ahol felnő az ember, és ahol rengeteg barátot és nagyszerű emléket szerez. Ugyanakkor várható volt, hogy egyszer „ki kell repülnöm a fészekből” azért, hogy új impulzusokkal találkozzak, amitől még jobb játékos lehetek. Most éreztem úgy, hogy eljött az idő a váltásra egy ilyen patinás klubhoz.
Mi döntött a Vasas mellett?
Több ajánlatom is volt idén, mérlegelnem kellett, hogy a karrierem szempontjából mi lenne a helyes döntés. Azt gondolom, a Vasas egy nagyon szimpatikus koncepcióval rukkolt elő, ami már azonnal elnyerte tetszésemet. A döntésemet pozitívan befolyásolta, hogy több régi csapattársammal fogunk újra együtt harcba szállni, valamint a válogatott játékosok érkezése is, akiktől bizonyára sokat fogok tanulni a jövőben.
Hogyan írnád le az elmúlt éveidet az UVSE-ben? Az utóbbi kettő Benedek Tiborral különösen bravúros volt a csapat számára.
Az UVSE-nek óriási hálával tartozom, ugyanis az eltöltött tizennégy év alatt nagyon sokat adott nekem a klub. Szerencsésnek érezhetem magam, hiszen kiváló edzők kezei alatt dolgozhattam. Szándékosan nem szeretnék kiemelni senkit az utánpótlásedzőim közül, mert mindegyikük jelentős szerepet játszott abban, hogy idáig eljuthattam. Ezúttal is szeretném megköszönni Nekik a közös munkát! Nos, Benedek Tiborról nagyon sokat tudnék áradozni, viszont az idő és a hely szűkössége miatt erre most nincs lehetőségem. Egy szó, mint száz: Mester volt, aki inspiráló hatással volt rám és felemelt oda, ahol jelenleg vagyok. Neki is óriási hálával tartozom.
Új csapatod ellen két éve kétszer is alulmaradtatok az OB I-ben, és aztán a Komjádi Kupában is. Mumus volt a Vasas?
Utánpótlásban az UVSE–Vasas rangadók az esetek többségben kiélezett párharcok voltak. Parázs meccseket játszottunk a bajnoki címekért akár a Komjádi-uszodában, akár a Margitszigeten. Sosem létezett favorit ebben a párosításban, de valóban, a legutóbbi két ütközetben a Vasas megérdemelten nyert ellenünk.
Gondolom, a következő szezon és maga a Vasas egy határvonal, mérföldkő lesz neked, hiszen most dőlhet el, hogy az OB I-es pólósok között az éljátékosok közé tartozol majd, vagy sem.
Igen, ez az év vízválasztó lehet a karrierem szempontjából. Egyértelmű, hogy a mezőny elitjébe akarok kerülni. Ehhez az idáig megszerzett tudásomat, értékeimet magammal kell hoznom és tovább csiszolni kitartó, alázatos munkával.
Mit vársz magadtól? Miben lehetsz erős?
Magammal szemben mindig az volt az elvárás, hogy az éppen előttem álló feladatra fókuszáljak százszázalékig. Viszont itt már magasabb elvárásokkal fogok találkozni, tehát a hibáim számát minimalizálni, a hasznos mozdulatok számát növelni kell. Fontos lesz, hogy kiegyensúlyozott teljesítményt tudjak nyújtani, ugyanis ezen a szinten már nem férnek bele a „rövidzárlatok”, mert azok akár egy meccs, akár a bajnokság végkimenetelét is döntően befolyásolhatják. Elsősorban a rosszkéz oldali poszton leszek bevethető. Hogy mik az erősségeim? A védőmunkámat, valamint bizonyos támadásbéli tulajdonságokat emelnék ki, mint például lövés, passzolás. Ennek ellenére minden lehetséges területen tovább akarom fejleszteni magam.
Az UVSE-vel a Komjádiban játszottátok a hazai meccseket, szóval hazai pálya lesz a Komi. Szereted az uszodát?
Abszolút. A Komjádi egy csodálatos uszoda, ahol rengeteg emlékezetes csatát vívtunk. Fantasztikus légkör övezi ezt a létesítményt, izgatottan várom már hogy nap mint nap vízbe szálljak korábbi sikereim helyszínén.
Ha korábban azt hallottad, Vasas, mi ugrott be először?
A legelső vízilabda-mérkőzés, amit élőben, a helyszínen láttam, egy Vasas-Honvéd rangadó volt, talán a 2007/08-as szezonból. Tisztán emlékszem, ahogy edzés után siettünk át anyukámmal a Margitszigetről a Komjádiba, hogy azt a meccset láthassuk. Pechünkre csak a harmadik negyedre tudtunk odaérni… Azon a telt házas meccsen az a hangulat, az az odaadás, illetve az a küzdés, ami ott folyt – mind a játékosok, mind a szurkolók részéről –, egyszerűen lehengerlő volt.
Hogy telt számodra az elmúlt két hónap?
Igyekeztem fizikálisan formában tartani magam az otthoni szárazföldi edzésekkel, amihez nemrég társultak a vízi tréningek is. Emellett az egyetemi életben is helyt kell(ett) állnom, ami szintén nagy energiabefektetést igényel, különösen az újonnan kialakult távoktatás miatt. Jelenleg a Corvinus Egyetem első éves hallgatója vagyok, gazdaságinformatikus szakon. Még két és fél év van hátra a képzésemből.
Mire lehet képes a csapat, hogy látod?
Bizakodó vagyok, azt gondolom, egy nagyon jól összerakott csapatba kerültem. Az első négybe kerülésre teljes mértékben megvan az esélyünk, és ha már bekerülünk a legjobb négybe, jó lenne minél fényesebb érmet szerezni. A megbízható, stabil játékommal akarom segíteni a csapatot. Hogy ez éppen gólokat vagy egy fontos blokkot fog jelenteni, az adott szituáció fogja eldönteni.
Jó pár ember kortársad a csapatból, akikkel az UVSE-ben együtt játszottatok.
Igen, Sélóval, Vadóval, Bendével és Egérrel (Sélley-Rauscher Domonkos, Vadovics Viktor, Pardi Bende, Szatmári Kristóf – a szerk.) is, velük az utánpótlás éveim meghatározó részét együtt játszottam. Ezt mindenképpen előnynek gondolom, mivel ez az első klubváltásom, és a beilleszkedés kiemelt szerepet fog játszani az elkövetkező időszakban. Ebben elsősorban az imént említett társaim tudnak majd segíteni.
Az A-Híd VasasPlaket 2020/21-es keretét ebben a cikkben jelentettük be.
A Bátori Bencével készült interjú itt olvasható.
Bedő Krisztiánnal készült interjúnkat itt lehet elolvasni.
Vadovics Viktorral ezen a linken lehet megismerkedni.
Szatmári Kristóffal is beszélgettünk, itt lehet elolvasni az az interjút.
