Jenkei Dániel, 2020.03.18. | Ökölvívás

Három vasasos sportoló részvételével zajlott az elmúlt napokban Londonban az ökölvívók olimpiai kvalifikációs viadala, amelyet végül menetközben felfüggesztettek. A mi szempontunkból viszont már a korábbi hetek is igencsak furcsán alakultak. Megpróbáltuk összefoglalni és értelmezni a történteket.

24 vasasos sportág eseményeit követjük ezen az oldalon nap mint nap, így aztán folyamatosan találkozunk színes, izgalmas, vagy éppen bonyolult és furcsa sztorikkal. Az, ami az ökölvívóknál történt az elmúlt időszakban, bőven túltett mindenen, amit eddig tapasztaltunk.

Ezzel együtt nem célja a mostani írásnak, hogy a divathullámra felülve mi is rúgjunk egyet a nem túl rózsás helyzetben lévő magyar és nemzetközi bokszba, csupán józan paraszti ésszel próbáljuk megérteni a történteket. Ez azért is kötelességünk, mert kiemelt témáról, vasasos olimpiai esélyekről van szó.

A tavaly decemberi országos bajnoksággal érdemes kezdeni, amelyen a Vasas Süllős Boxing Team lett a legeredményesebb klub, Harcsa Zoltán és Kozák László arany-, míg Benke Sára és Fodor Milán ezüstérmet nyert.
 


Akkor úgy tűnt, nekik négyüknek nyílhat esélyük arra, hogy részvételi jogot szerezzenek a tokiói olimpiára. Ennek megfelelően írtunk róluk a januári nagy vasasos kvótakörképben is:  

 „Mivel az eddigi világversenyeken senki sem szerzett kvótát a magyarok közül, így most is London lehet az egyik fontos helyszín, hiszen márciusban itt rendeznek kvalifikációs viadalt, de májusban még Párizsban is kínálkozhat egy utolsó lehetőség a kijutásra. Nemcsak 75 kg-ban Harcsa Zoltánnak, hanem a 2019-ben ugyancsak magyar bajnoki címet nyerő Kozák Lászlónak is 69 kilóban. Fodor Milán, aki 63 kg-ban nem tudta megnyerni a decemberi ob-t, kicsit távolabb került a lehetőségtől. A hölgyek között pedig az ugyancsak ob-ezüstérmes Benke Sárának nyílhat némi esélye a kvalifikációra, ehhez azonban még többek között a Bocskai Emlékversenyen is bizonyítania kell február elején.”

Jött is a Bocskai, amelyet már akkor „kurta-furcsának” tituláltunk vasasos szempontból, pedig most visszagondolva, ez még semmi sem volt a későbbiekhez képest…

Lehet, hogy véletlen egybeesés, de a lényeg az, hogy Benke, Harcsa és Fodor is menetközbeni sérülés miatt lépett vissza Debrecenben, így egyaránt harmadikak lettek, míg Kozáknak egy ötödik hely jutott. Ezzel Benke Sára járt a legrosszabbul, aki gyakorlatilag kiesett a pikszisből, és számára bezárult a Tokióba vezető kapu.

A három férfiversenyzőnk viszont folytatta a felkészülést a válogatottal, és február 22-én elutaztak Sheffieldbe, hogy ott végezzék el az utolsó simításokat a márciusi londoni kvalifikációs viadalra.

A közös edzőtábor után végül március első napjaiban robbant a bomba: ekkor látott napvilágot ugyanis, hogy a szövetség úgy határozott, az addigi történésektől függetlenül három súlycsoportban zártkapus összecsapásokon döntenek arról, ki indulhat Londonban az európai kvalifikáción. A három ki-ki meccsből kettő erősen érintette a Vasast.

63 kg-ban Fodor Milánt Kovács Richárddal kesztyűztették (volna), ami még abból a szempontból logikusnak tűnt, hogy a két versenyző az elmúlt időszakban váltakozó sikerű meccseket vívott, ám ennél sokkal meglepőbb hír volt, hogy Harcsa Zoltánnak is meccset kell vívnia 69 kg-ban, ráadásul nem mással, mint a riói olimpia után profinak állt Bacskai Balázzsal.

Ahogy utaltunk rá, a párharcokból végül semmi sem lett, hiszen Kovács és Harcsa nem voltak hajlandóak vállalni az összecsapásokat. Sőt, utóbbi az azonnali visszavonulását is bejelentette a történtek miatt.

A pokol csak ezután szabadult el igazából a közösségi médiában, elsősorban a Harcsa-Bacskai vonalon, igazi poszt -és videócunamit hozva magával. Véletlenül sem szeretnénk részletesen belemenni a felek, azon belül is elsősorban a közeli családtagok üzengetésébe, de a lényeg az volt, hogy Harcsáék méltatlannak tartották, hogy Zoli hiába teljesített minden szövetségi elvárást, és volt egyértelműen a súlycsoportja legjobbja, az utolsó utáni pillanatban mégis bokszolnia kellett volna azért, hogy ő képviselhesse Magyarországot a kvalifikációs viadalon.

Ezt valóban nehéz másképp megítélni, hiszen tényekről van szó, még akkor is, ha a másik oldalon Bacskai Benji csak élt az ölébe hullt lehetőséggel, hivatkozva arra, hogy Tokióban már profik is indulhatnak az olimpián. Az más kérdés, hogy Bacskai valóban nem vett részt válogatott edzőtáborokban, vagy éppen a Bocskai-emlékversenyen. Tehát feltűnése elég váratlannak mondható a kívülálló számára.

A kialakult helyzet nekünk, a Vasasnak azért volt fájó, mert a két szembeállított bokszoló egyaránt ezer szállal kötődik a klubhoz. Harcsa immár a második olimpiájára készült egyesületünk kiemelt sportolójaként, és az első számú amatőr bokszolóként. Bacskai pedig mielőtt profinak állt, a fél életét a Vasasban töltötte, nálunk érte el minden sikerét, tehát ő is abszolút a mi fiunk.

Megnyugvást maximum azt jelenthetett, hogy kettejük megnyilvánulásaiból azért ki lehetett olvasni, hogy elsősorban nem egymással van problémájuk, hanem azokkal, akik ilyen helyzetbe kényszerítették őket.
 

Harcsa és Bacskai, még 2015-ben
 

A végkifejlet az lett, hogy a Vasasból Fodor Milán (63 kg), Kozák László (69 kg) és Bacskai Balázs (75 kg) utaztak el Londonba, a kvalifikációs viadalra, ahol két nyertes meccsre lett volna szükségük az olimpiai részvétel kivívásához.

És ezen a ponton vette kezdetét a következő, immár sokadik tragikomikus felvonás...

Már március 12-én furcsán néztük a reptéren készült csoportképeket a magyar válogatott ökölvívókról, hiszen addigra igen komollyá vált a koronavírus miatti európai vészhelyzet. A sportvilág nagy része már leállt, a versenyeket felfüggesztették, így aztán nemigen értettük, miért tartanak a bokszolók olyan seregszemlét, ahová egész Európából érkeztek sportolók.

Pedig olyannyira megtartották, hogy az első napokban még nézőket is beengedtek a londoni csarnokba. A napok pedig tovább teltek, ténylegesen leállt minden, ami sport, leszámítva ezt a versenyt, amely rendületlenül folytatódott, igaz már zárt kapuk mögött.

Fodor Milán meg is nyerte az első mérkőzését vasárnap, miután jó boksszal megverte észt ellenfelét, így egy meccsre került az álomtól, az olimpiai részvételtől. Más kérdés, hogy az egyre erősödő külső nyomás miatt már ekkor rebesgették, nem biztos, hogy végigmegy a torna, és Fodor kedden megvívhatja a sorsdöntő összecsapását.

Így is lett, hiszen hétfő este a versenyt a kellős közepén felfüggesztették. Ez már nem érintette a másik két vasasost, hiszen aznap Kozák László és Bacskai Balázs is fájóan sima vereséget szenvedett. Ezt mindketten önkritikusan elismerték, Bacskai pedig azt is hozzátette, hogy nem tudta fejben kezelni a részvétele miatt kialakuló botrányos helyzetet. Hát, erre nehéz mit mondani…

Most tehát ott tartunk, hogy a magyar sportolókat hazamenekítették, Bacskai és Kozák pedig valószínűleg lemondhat az olimpiai álmokról, de Fodor Milán sincs sokkal derűsebb helyzetben, hiszen fogalma sem lehet, mikor és hol fejezheti be azt, amit elkezdett. Azt pedig már csak zárójelben tesszük hozzá, hogy a történtek tükrében Harcsa Zoltán végleges visszavonulására sem érdemes erős mérget bevenni…

A bokszban tehát úgy tűnik, tényleg komoly vészhelyzet van, és ennek nem a koronavírus az elsődleges oka…


Hirdetések