Vasárnap a Vasas két maratonfutója is versenybe szállt a távolsággal, a másodpercekkel, önmagával és az ellenfelekkel. Mindketten – Gyurkó Fanni és Jenkei Péter is – nagyszerű időeredménnyel nyugtázhatták a napot.
A tavalyi berlini atlétikai Európa-bajnokságot is megjárt futónőnk, Gyurkó Fanni Londonban állt rajthoz. Három héttel korábban Manchesterben 2:39:50-ös egyéni csúcsbeállítással ért célba, és az azóta eltelt rövidke időszak ellenére, ismételten sikerült magasszintű teljesítményt nyújtania. Ezúttal 2:38:47-es időeredmény szerepel neve mellett a London Marathon eredménylistáján, vagyis eddigi legjobbját nagyjából egy perccel sikerült felülmúlnia.
Gyurkó Fanni (archív)
„A pályaadottságokból is fakadóan meglehetősen erős tempóban kezdtem, a félmaratoni részidő 1:17:05 volt. Azonban még éreztem a lábaimban a néhány héttel ezelőtt teljesített hasonló távot, és kissé kezdtem lassulni, ám fejben nem voltak problémáim és nagyobb gond nélkül célba értem. Örülök mindenképpen ennek az időnek, de azt is érzem, hogy képes leszek ennél még jobbat is futni a jövőben.” – értékelt a Skóciában élő vasasos futónő.
Jenkei Péter eddigi legjobb eredményét (2:20:31) 2017-ben Hamburgban futotta a klasszikus távon, és most ezen – szintén az észak-német kikötővárosban – közel három percet sikerült javítania.
A hamburgi maraton rajtja
Persze ez sem volt egyszerű. Eredeti terveinek megfelelően három héttel ezelőtt Hannoverben állt rajthoz, ám ott végül több hátráltató tényező akadt, és 27 km-nél kiszállt a versenyből. A télen elvégzett rengeteg munkát azonban hiba lett volna kárba veszni hagyni, gyors szervezést követően sikerült rajtszámot szereznie a hamburgi versenyre, és amikor e hét elején már bizonyosnak látszott, hogy az április végi időpont ellenére az időjárás kegyes lesz a maratonistákhoz, nem volt akadálya az indulásnak.
A hűvös (8-12°C), esős időben, jó mezőnyben elért 2:17:42-es időnek joggal örülhetett ő is.
„Az első méterektől egy hatfős bolyban tudtam futni, ez sokat tett hozzá az eredményemhez. A féltávhoz 68:30-nál értünk, és mivel jól is éreztem magam, kezdtem bizakodni az időt illetően. 30 km után kanadai, német, olasz és török riválisaim fokozták a tempót, 35-ig egy 16:01-es öt km-t mentünk. Ezt ekkor már nagyon gyorsnak éreztem és 36-nál leszakadtam tőlük. Kicsit lassultam, de így is sikerült a kitűzött célomat elérni, aminek nagyon örülök. Melegben nehéz (szinte lehetetlen) jó maratont futni, a mostani körülményekről sokat elárul, hogy 30 km táján a frissítésnél az okozott problémát, hogy ’elfagyott’ a kezem.”
Táv közben Hamburgban...
