A Dorog ellen visszatalált csapatunk arra az ösvényre, amelyet leginkább szeretett volna elkerülni.
NB II, 12. forduló
Vasas FC – Dorog 1-1 (1-0)
Gólszerzők: Szatmári 23., ill. Lénárt 69.)
Kezdjük a végén, Kis Károly mester a meccs utáni sajtótájékoztatón a következőket mondta el:
- Gratulálok a vendégeknek a pontszerzéshez. 1-0 után el kellett volna dönteni a találkozót. Tudtuk, hogy kontrákat fognak vezetni. Ma győzelmet érdemeltünk volna, elég, ha csak az utolsó percre gondolok, amikor két kapufát fejeltünk. A hajrában tudtunk újítani, sokszor kerültünk a tizenhatoson belülre. Sajnálom, hogy így alakult, ebben most több volt...
Ahogy edzőnk szavaiból is kiderül, nem volt új a nap alatt ezen a szomorkás újpesti estén sem: hiába szereztünk egy remek Szatmári-megmozdulás révén vezetést az első félidőben, a Dorog szívósan küzdött, és némi szerencsével betalált.
1-1 után pedig megint úgy éreztük, bármi történhet, egyszerűen képtelenek vagyunk a magunk javára eldönteni a találkozót, legalábbis a hosszabbításban a vendégkapu előtt zajló jelenetek nagyon ezt üzenték.
Csapatunk így továbbra is veretlen, de nem ez viszi a hírünket, hanem a lassan rekordnak számító döntetlenjeink száma.
Tegyük hozzá, még mindig úgy áll a helyzet, hogy néhány jó meccsel újra ott lehetünk a közvetlen élmezőnyben.
Nos, pontosan ezt kívánjuk az egypontok bűvöletében élő csapatunknak!
(fotó: Szabó Gábor, vasasfc.hu)