Minden a portugáliai világbajnokság jegyében zajlik a Boros Adrián-Solti László maratoni kajakpáros számára ezen a nyáron. A horvátországi Európa-bajnokság is – ahol elvárták maguktól az elsőséget – egy állomása volt a vb-felkészülésnek. A Vasas SC friss Európa-bajnokával, Solti Lászlóval beszéltük meg az Eb tapasztalatait.
Vasárnap zárult a horvátországi Metkovičban az idei maratoni kajak-kenu Európa-bajnokság, az utolsó futamban a Boros Adrián-Solti László kettős győzött, megszerezve ezzel a magyar küldöttség 20. érmét, egyben 9. aranyérmét.
A 2015-ben Győrben világbajnok, egy évvel később Brandenburgban, illetve tavaly a dél-afrikai Pietermaritzburgban vb-ezüstérmes páros megvédte a címét, hiszen tavaly Portugáliában, Ponte de Limában sem talált legyőzőre az Eb-n.
Nem véletlenül soroltuk fel a vb-szereplés állomásait az elmúlt évekből, ugyanis a kettős mindent az idei portugáliai vb-nek rendel alá.
„Ki nem mondott cél, elvárás volt a részünkről, hogy megnyerjük az Európa-bajnokságot. Mondhatjuk, hogy papírforma eredmény született, de azért persze sosem vehetjük lazán a versenyt, most is figyelni kellett” – fogalmaz Solti László weboldalunknak hétfőn reggel, már itthonról, egy hosszú autóút után. „Mi mindig azt hangoztatjuk Adriánnal, hogy ismét világbajnokok akarunk lenni, megint le szeretnénk győzni a dél-afrikai Hank McGregort és társát. Ennek mentén alakítjuk ki a felkészülésünket, ez az Eb egy állomás volt, egy kulcsfontosságú állomás ezen az úton. Most láthattuk, hogy jó irányba haladunk, jó formában vagyunk. A futam közben mondták nekünk, hogy már 40 másodperccel is elhúztunk a második helyezettől, így a végére még arra is volt lehetőségünk, hogy kicsit kiengedjünk. Az utolsó körben már nem abban az iramban eveztünk, amiben korábban. Nagyon jó visszajelzés nekünk ez az Eb, de még sok idő van a világbajnokságig, készülünk tovább, ahogyan nyilván a dél-afrikaiak is.”
Fotó: Stane Klemenc
Laci elmondta, bizony meg kellett küzdeni az elemekkel ezen a pályán, de ebben segített nekik az, hogy már hétfőn kiutaztak a helyszínre.
„Egy folyón rendezték a versenyt, közel a tengerhez, és a tengeri szél sokszor nagyon erős és kellemetlen volt. Különösen, ha a folyásiránnyal megegyezően fújt, akkor hatalmas hullámokkal kellett megküzdeni, olyan volt, mintha tengeren kellene kajakozni. Tudni kell, hogy nagyon vékonyak a maratoni hajók, nagyon instabilak, így alaposan fel kellett készülni a körülményekre, a víz könnyen be tud csapni. Hullámtörővel, hullám köpennyel készültünk, de utóbbit maratonban elég nehéz használni. Szóval felkészültünk a legrosszabbra, de végül szerencsénk volt, mert a futam alatt sütött a nap, gyenge volt a szél, ideális volt a verseny” – tette hozzá a Vasas kajakozója.
Bár a pálya végül rendben volt a versenyre, a futószakasz sajátosságára is figyelni kellett.
„Szokatlanul hosszúak voltak a futószakaszok, szinte dupla annyit futottunk, mint általában. Még úgy is, hogy egy futást eltöröltek, csak hat szakaszt kellett teljesíteni a szokásos hét helyett. Taktikailag is figyelni kellett erre, mert ha valaki túl gyorsan rásprintelt, nehezebben evezett aztán, miután beült a hajóba. Meglepődtünk, nekünk mennyire könnyen ment, spóroltunk az energiával, mégis elfutottunk sokak mellett. Tényleg jó állapotban vagyunk.”
A világbajnokságot egyébként szeptember 6. és 9. között Prado Vila Verdében rendezik, Solti Lászlónak kellemes emlékei vannak erről a portugál helyszínről is.
„Rendeztek már Eb-t itt, 2013-ban, és Adriánnal épp ott szereztük az első érmet világversenyen, egy bronzot. Nagyon jó pálya, tetszett, most annyiban lesz változás, hogy megfordították a kört, ezúttal az óramutató járásával megegyezően evezünk majd, a futószakaszoknál okoz majd ez változást, balra kell kiszállni és jobb kézben kell majd vinni a hajót – ez a dél-afrikaiaknak kedvez. De a hátralévő időszakban ennek megfelelően végezzük majd a felkészülést, erre gyakorlunk majd” – mondja Laci, aki ezen a nyáron is két fronton küzd, hiszen elindul a síkvízi vb-válogatón is.
„Mindig is úgy gondoltam, hogy a síkvíz és a maraton megfér egymás mellett, ha nem kiegészíti egymást. 1000 és 5000 méteren indulok, utóbbi kicsit közelebb áll hozzám, az előbbi távon pedig szeretném a maximumot kiadni magamból, itt elvárás nem nagyon van saját magam irányában az eredményt tekintve. Sok a „ha” 5000 méteren, az első válogatón harmadik lettem. Ahhoz, hogy a vb-keretbe bekerüljek, meg kéne nyernem a következő válogatót, illetve az első győztessel szembeni szétlövést is. Nem könnyű út, de ha sikerülne, akkor élnék a vb-indulással, természetesen” – fogalmaz megint csak eltökélten a 25 éves versenyző.
Merthogy cseppet sem bánja, hogy ilyen tartalmas a nyara (mellesleg egyéniben is elindul a maratoni vb-válogatón, ahol a párosuk már védett, így alanyi jogon vb-résztvevő):
„Boldog vagyok, hogy a hobbim a munkám, a munkám a hobbim. Keveseknek adatik ez meg, de tényleg azt csinálhatom, amit szeretek. Nagyon hálás vagyok a sorsnak, hogy ez így alakul, mindig vannak újabb és újabb célok, imádom ezt csinálni. Tudjuk, hogy a nyár nem a pihenésről szól, arra majd ősszel lesz lehetőség.”
Fotók: Stane Klemenc
Maratoni kajak-kenu Európa-bajnokság, Metkovič:
K2, férfiak:
1. Boros Adrián, SOLTI LÁSZLÓ (Magyarország) 1:54:46.36
2. Lucas Edwin, Stéphane Boulanger (Franciaország) 1:55:13.97
3. Jose Julian, Miguel Fernandez (Spanyolország) 1:55:16.82
„Egy maratoni verseny mindig bizonytalan, hiszen a körülmények sok mindent befolyásolnak, és kicsit aggódtam is, mert a héten beszéltünk telefonon, és tudtam, hogy nagy hullámok is lehetnek a versenyen. Aztán nem kellett ezzel számolni szerencsére, és az is segített nekik, hogy a spanyol páros valamiért elég korán lemaradt. Interneten követtem a futamot, és úgy a negyedik kör végén éreztem, hogy simán meglesz az arany, magabiztosan haladtak Laciék. Uralták a helyzetet. Nem csoda, mert tényleg nagyon sokat edzenek a fiúk, meglátogattam őket nemrég Tolnán is, nagyon keményen készülnek a vb-re. Lacinak egy külön kihívást jelent majd a síkvízi vb-válogató, kíváncsi leszek, hogy most, így 30 kilométerrel a vállában mire lesz képes.”