A Vasas SC életműdíjas szakembere évtizedeken át nevelte a klub párbajtőr és tőr utánpótlását Pasaréten.
1963-ban a Vasasban ismerkedett meg a vívás alapjaival. Már sportolói pályafutása alatt szakedzői diplomát szerzett a Testnevelési Főiskolán, majd rögtön elkezdett edzősködni a Vasasban. Több mint ezer kisgyermekkel szerettette meg a párbajtőr és tőrvívást, nála tanulta meg Nagy Tímea olimpiai bajnok párbajtőröző is az alapokat, de tanítványa volt az Európa-bajnoki ezüstérmes, 9-szeres magyar bajnok Juhász Attila is. Dolgozott edzőként Kuvaitban és Portugáliában, 2005-ben pedig a Vasas vívóinak szakosztály-igazgatója lett. Az elmúlt évtizedben is mindennapos vendég volt a Pasaréti úti vívócsarnokban és oktatta a jövő generációit.
A kezdetekről:
- Amikor az 1960-as évek elején a Vasashoz kerültem versenyzőként, Tilly János volt a szakosztály mindenes vezetője. Elkezdtem vívni az egyik csoportban, aztán egyszercsak azon kaptam magam, hogy ott ragadtam. A külföldi időszakokat leszámítva nem is volt más klub az életemben, csak a Vasas. Versenyzőként nem voltak olyan komoly eredményeim, de azért a magyar bajnokságokra, illetve a csapatsikerekre büszke vagyok."
Tanítványok és az igazi büszkeség:
- 1970-től már edzőként dolgoztam a szakosztálynál, elvégeztem a TF-et, majd utána a tanári diplomát is megszereztem. Hozzám kerültek a kezdő versenyzők, összesen az évtizedek alatt több ezer gyerekkel ismertettem meg a vívást. Büszke vagyok rá, hogy nálam kezdte Nagy Tímea is, vagy éppen Juhász Attila és Kun Csaba is, de legalább ennyire jó érzés, hogy a volt tanítványaim közül ma tizenketten edzősködnek. Úgy tűnik, sikerült megszerettetnem velük ezt a szép hivatást."
Külföldi kalandok:
- A külföldi munkáim közül talán Portugáliát emelném ki, hiszen amikor kimentem, az országhoz tartozó szigeteket is beleértve, összesen 27 tőrvívójuk volt. Ebből lett az, hogy csapatban Eb-t nyertünk, illetve világbajnoki helyezéseink voltak juniorban és felnőttben egyaránt. Dolgoztam még Kuvaitban is, külföldi munkám elismeréseként sportbecsületrendet kaptam.
Pénzínség:
- Voltam a Vasas vívóinak szakosztályvezetője is, egy borzasztó nehéz időszakban, hiszen elképesztő pénzínség uralkodott akkoriban. Én csak úgy hívtam magam, a hivatásos koldus. Próbáltunk a különböző üzemekkel tárgyalni és pénzt szerezni a cégektől. Ez gyakorlatban általában úgy nézett ki, hogy vittem a titkárnőnek egy tábla csokoládét, után pedig már könnyedén bejutottam a nagyfőnökhöz, akit meg kellett győznöm.
Napjainkban:
- Manapság edzői továbbképzéseken, felvételiken működöm közre, a TF-en pedig továbbra is óraadó tanár vagyok. Ez sok teendővel jár, hiszen mindig felkészültnek kell lenni. Vívóversenyen már rég voltam, a napi történéseket kevésbé követem. Összességében továbbra is vallom, ebben a sportágban fontosak az adottságok, de a lényeg fejben dől el!
Szlovenszky István 2016-ban Életműdíjat kapott a Vasas Sport Clubtól
