Komjádi-kupa, a 3. helyért:

Vasas SC–FTC-PQS Waterpolo 16-7 (5-1, 3-2, 3-2, 5-2)
Pécs, Abay Nemes Oszkár Uszoda, vezette: Homonnai, Bene

Vasas: Dévai – Bencz 7, Makszim 1, Ladányi 1, Sélley-Rauscher 3, Hajdu A., Simon H. 1. Csere: Fazekas G. 3, Trombitás, Hajdu L., Péter L. Vezetőedző: Plézer János

FTC: Jókai – Farkas, Goschi 1, Böröczky 1, Kolozsi B., Gál 2, Beliczay 1. Csere: Turnai B., Szabó B. 1, Lihotzky, Szőke 1. Vezetőedző: Péter Imre  

Gól/emberelőny: 4/13, illetve 4/17
Ötméteresek: 2/2, illetve -
Kipontozódott: Fazekas G. (32.)
Kiállítva cserével: Simon H. (27.), Trombitás (30.), illetve Turnai B. (11.), Kolozsi B. (24.), Szőke (27.), Farkas K. (30.)

Hajdu Attila volt a legszomorúbb hétfő este. Az elődöntő utolsó támadása során a pécsiek játékosa, Vörös Tamás kicsit szabadon maradt, és kegyetlenül bevágta a labdát 4 másodperccel a vége előtt Dévai Kristóf hálójába, a címvédő ezzel 8-7-re nyert.

Nagyon közel voltunk a bravúrhoz, de egy kicsi, egy nagyon kicsi hiányzott. S mint később Plézer János vezetőedző a vacsora előtti csapatmegbeszélésen elmondta, nem azon az utolsó támadáson múlt, amikor Attila elengedte a pécsi pólóst. Nem volt szerencsés dolog, ez tény, de nem azon múlt, később a társak, a többiek, a szintén agyaló, morfondírozó, gondolataikkal egyedül maradó játékosok is vigasztalták 6-osunkat. Valahogy az eleje ment el, amikor 4-0-ra is vezetett már a Pécs – ez azért elég nagy előny, bárkinek.

„De ki kell jönni a fényre. Ma még búslakodunk, lehet sírni, de holnap még tehetünk azért, hogy beírjuk magunkat a történelemkönyvekbe a bronzéremmel. Hogy jövőre legalább ott legyen a nevünk a műsorfüzetben. Bronzérmes: Vasas” – fejezte be végül vezetőedzőnk a vacsora előtti monológot.

A fiúk persze akkor még nem tudtak kellően felszabadulni, s valószínű egy ideig még ott lesz a fejekben, hogy elmulasztottuk a nagy lehetőséget. Másnap viszont már több volt a mosoly, a reggelinél is, majd a délelőtti edzésen is. Lényegében mindenki jelentkezett ugyanis, hogy legyen gyakorlás délelőtt is.

Aztán az ebéd és a pihenés után következett a Ferencváros elleni bronzmérkőzés. A Fradi, a két évvel ezelőtti győztes, nem hozta el Pécsre Nikola Jaksicot, Manhercz Krisztiánt és Vogel Somát, de így is erős kerettel bírnak, az ifibajnokságban is előttünk állnak.

Bencz Rolf adta meg az alaphangot a mérkőzésnek, hiszen az első emberfórunkat kihasználtuk (1-0), hétfőn a 11-ből egyet sem. A Fradi első előnye kimaradt, örültünk neki és annak is, hogy Simon Henrik kiharcolt egy büntetőt, amit Sélley-Rauscher értékesített, 2-0, jó kezdés! És aztán Simi is gólt lőtt, majd Sélley-Rauscher pöccintésénél azt gondolhattuk, ma aztán minden bejön, bevánszorgott a labda, 4-0!

4-1-nél szépített a Fradi, de aztán elveszítette egyik legjobb játékosát, Turnai Bálintot, az első negyed összességében 5-1-gyel lett a miénk.

A folytatásban is domináltunk, jobban játszottunk, mint a Ferencváros, különösen Bencz Rolf remekelt, a harmadik negyed derekán már 5 gólnál tartott. Jól védett egyébként Dévai Kristóf is, miközben rengeteg ítélettel kellett megbarátkoznia a vízben és a parton lévőknek. Kolozsi Bertalant is végleg cserével állították ki a harmadik negyed végén, azt a fórt nem tudtuk kihasználni, de így is 11-5-re vezettünk a záró nyolcperc előtt.

Az utolsó negyed már – ahogy mondani szokták – formalitás volt, de azért akadtak szép megmozdulások, mint például Ladányi Ákos Zsolt gólja egy megúszás után. Szőke Benedeket és Simon Henriket cserével állították ki aztán, 4:10-zel a vége előtt 13-5-re vezettünk.

A végén nem történt csoda, megnyertük a mérkőzést, szépen zártuk tehát a Komjádi-kupa négyes döntőjét. A döntőt a PVSK nyerte, a torna legjobb kapusa pedig a Vasas játékosa, Dévai Kristóf lett.

A Vasas SC csapata a fotó alapján:

Állnak: Bogáromi Tibor masszőr, Plézer János vezetőedző, Bencz Rolf, Trombitás Tamás, Fazekas Gergő, Ladányi Ákos, Makszim Soma, Simon Henrik, Dévai Kristóf

Guggolnak: Korom Dániel, Péter Levente, Hajdu Lóránt, Sélley-Rauscher Domonkos, Hajdu Attila