Jenkei András, 2018.02.15. | Röplabda

A reményt megadó első mérkőzés ellenére, a visszavágón nem sokáig volt esélye a sikerrre  a Vasas Óbuda csapatának a Magyar Kupa elődöntőjében.

Vasas Óbuda – Fatum-Nyíregyháza 0:3 (-15, -15, -26)
Folyondár utca, 250 néző.

Vezette: Mezőffy, Vári.

Vasas: Vietti 1, Török K. 5, Bodovics 1, Simic 2, Kostelanská 7, Haneline 1. Csere: Juhár, Kiss G. (liberók), Németh A. 9, Cappelli 3, Papp O. 4, Durst, Ambrosio 4.
Vezetőedző: Jókay Zoltán.

Nyíregyháza: Matics 12, Kalotai 3, Villám 6, Valdez 13, Kalicsanyin 9, G. Francesco 2. Csere: Tóth F., Kundrák (liberó), Kotormán 3, Inneh-Varga 2, Rutarova 1, Szabó L.
Vezetőedző: Horváth András.

2011. március 10.-én ugyan Debrecenben elveszítette a Vasas a Gödöllő elleni Magyar Kupa elődöntőt, de aztán onnantól számítva valamennyi kupafináléban érdekeltek voltunk – egészen mostanáig...
Néhány percig azért volt most is remény, hiszen az elején nálunk volt a kezdeményezőkészség, ám ez rövid ideig tartott, és utólag azt is megállapíthattuk, csupán ebben az időszakban volt a mi oldalunkon az előny. A vendégek  kilenc pontnál fordítottak, számunkra ellenállhatatlan nyitássorozatokkal döntötték el a szettet.
A kép a folytatásban sem változott, percek alatt eldőlni látszott a második játékrész is, nem voltunk képesek értékelhető ellenállás kifejtésére, fájó volt hallgatni a nyíregyházi drukkersereg számolását tízpontos hátránynál...
Vezetőedzőnk sem tolerálta az eredmény alakulását, és a szett végéig lehozta  a pályáról kezdőjátékosait. A harmadik, lényegi kérdésekről már nem határozó felvonásban aztán fiataljaink, a szintén rotáló ellenféllel szemben, képesek voltak legalább egy szoros játékrészt kiharcolni. Több mérkőzéslabdát is hárítottunk, ám a fordítás ekkor sem jött össze...


                                                                                                             fotó: Vasas Attila

Jókay Zoltán vezetőedző:
- Az gyanítom senki számára sem kérdés, hogy nem erre számítottam. Lehangoló volt ismételten, sokadszor azzal szembesülni, hogy semmi nem jön vissza az előzetesen megbeszéltekből. Nem most vetődik fel először bennem a gondolat, hogy néhány „kulcsjátékosom" egyáltalán rendelkezik-e azokkal a mentális képességekkel amelyek egy ehhez hasonló rangadó sikeres megvívásához szükségesek.
Sajnálom, hogy a reménysugárnak tűnő jászberényi mérkőzés után, megint egy elfogadhatatlan produkcióval álltunk elő, ennél alacsonyabb szinten sem fér bele, hogy egy-egy pontot eléréséhez, tízszer annyi próbálkozás szükségeltetik...


Hirdetések