VASAS SC-SIÓFOK KC 33-34
Elektromos-csarnok, 400 néző
Vezette: Felhő, Öcsi

VASAS: Győri – Arany 1, Kuczora 9, Agovics, Kocsis Á.. 5, Fekete 3, Lyngby 1.
Csere: Antóni (kapus), Németh M., Szeberényi, Becséri 6, Pados 3, Moutsogianni 1, Szatmári 1, Hansághy 3, 
Vezetőedző: Kovács Péter

SIÓFOK: Dedu – Such 3, Geiger 3, Nze Minko 9, al-Gaui 2, Ferenczy 3, Erdősi 4. 
Csere: Gercsó (kapus), Böhme E 5, Jezic 2, Aoustin 3, Mazák-Németh, Sárosi.
Vezetőedző: Lars Rasmussen

Kiállítások: 8, ill. 6 perc, Hétméteresek: 3/2 ill. 6/5

De rég vártunk már erre...

Eddig szinte egyáltalán nem sikerült szorossá tennünk a nálunk sokkal erősebb riválisok elleni NB I-es meccseinket. Előzetesen nem úgy tűnt, hogy a Siófok ellen történhet ez meg először, hiszen a Rasmussen-csapat közvetlenül a Fradi és a Győr utáni kategóriába tartozik, igencsak minőségi kerettel. Nem véletlen, hogy a bajnokság negyedik helyén tanyáztak a forduló előtt.

Az első félidő felénél állandósulni látszott a hat-hétgólos vendégelőny, így még ekkor sem sejtettük, hogy izgalmas lehet a meccs, inkább beigazolódni látszott a papírforma. A szünet előtt azonban valami elindult, Kuczora Csenge mellett Becséri Kitti is vezéralak lett, és egy idő után azt vettük észre, hogy Győri Barbara bravúrjai mellett elsősorban mi szerezzük a gólokat. Kocsis Ágnes a dudaszó előtt betalált, így két gólra (15-17) zárkóztunk a félidőre, ami már önmagában megsüvegelendő teljesítmény volt.

Természetesen benne volt, hogy a második harminc percre megrázza magát a Siófok, és simán nyernek, de nem így lett, hanem Kovács Péter csapata a szezon eddigi legjobb félidejét produkálta. Becséri újabb góljával a 32. percben már egyenlő volt, majd többször is vezettünk. A pályán lévő valamennyi mezőnyjátékosunk, no meg a kapuban Győri is extrát nyújtott. A balatonpartiak bizonytalanul játszottak, ha a friss világbajnokuk, Estelle Nze Minko nem villan meg folyamatosan, akkor talán el is húztunk volna...

Szorossá azonban sikerült tenni, méghozzá a legvégsőkig. A végjátékban mi is elkövettünk hibákat, néha érzésünk szerint a játékvezetők is a kárunkra tévedtek, de a végén még így is támadhattunk az egyenlítésért. Kapura lőni azonban már nem sikerült, csak időntúli szabaddobásból, így igazi drámai jelenetek után 34-33-ra a vendégek győztek...

Kovács Péter, vezetőedző: - Sokat dolgoztunk azért, hogy végre ilyen meccset játsszunk az NB I-ben.  A jó támadójátékunk mellett több kiemelkedő egyéni teljesítményt láttam ma a csapatomban. Persze egy góllal kikapni mindig a világ legfájóbb dolga, úgy érzem, legalább egy pontra rászolgáltunk.

Becséri Kitti: - Végig jól támadtunk, és miután összeállt az első félidőben a védekezésünk, sikerült elkezdenünk felzárkózni. Az, hogy ilyen szoros lett, mutatja a csapat erejét, és önbizalmat kell, hogy adjon. Talán, ha Nze Minkót egy kicsit jobban semlegesíteni tudjuk, nyerhettünk volna, de összességében talán még kicsit rutintalanok vagyunk az ilyen kiélezett végjátékokhoz.