Hol és hogyan vált a boksz szerelmesévé?
Az ökölvívással való kapcsolatom a VAC-ban kezdődött. Ez a mozaikszó ma már nem sokat mond, a Vívó és Atlétikai Clubról beszélünk, oda jártam le fiatalon mint bokszoló. Hamar kiderült, hogy gyenge vagyok a sportághoz, és itt nem is a fizikális részére gondolok elsősorban, hanem egyszerűen nem voltam elég technikás ahhoz, hogy eredményeket érjek el.

Mégsem fordított teljesen hátat az ökölvívásnak…
Feltétlenül szerettem volna a sportágban maradni, és erre bíróként nyílt lehetőségem. Szépen lépkedtem felfelé, előbb hazai szinten, aztán később nemzetközi játékvezetőként. Összesen nyolc olimpián nyílt lehetőségem így részt venni, olyan is volt, hogy a Szövetség képviseletében sportvezetőként. Az ötkarikás játékok örök emlékek maradnak számomra.

Viszonylag későn került klubunkhoz. Ez hogy történt pontosan?
1999-ben kerültem közelebbi kapcsolatba a Vasassal, előtte bíróként értelemszerűen semelyik egyesülethez nem kötődtem. Az Orion tévészerviz igazgatójaként nyugdíjaztak, de nem akartam otthon ülni, abba bele lehet hülyülni, így elkezdtem lejárogatni a Fáy utcába. Aztán valahogy úgy alakult, hogy Id. Süllős Gyula, a szakosztály mecénása felkért, hogy mi lenne, ha én vezetném az ökölvívókat. Örömmel vállaltam, minden edzésen részt vettem, jártunk a versenyekre, jó kis közösséget alkottunk. Bacskai Benji volt a legjobb a versenyzőnk, de az utánpótlásból is sokan kitűntek, a Süllős család olyan feltételeket teremtett, hogy jó érzéssel lehetett dolgozni. Egyébként a mai napig őrzöm a névjegykártyámat, amelyen az áll, hogy a Vasas ökölvívó szakosztályának vezetője. Büszke vagyok rá!

A 80. születésnap: Markovits László mellett Sermer György, Berendy Pál és Fördős László

A bokszon túl mennyire vett részt a Vasas életében?
A focit is nagyon szerettem, jártam ki rendszeresen a meccsekre az egyik barátommal. Volt egy kis rituálénk: meccsnapokon kocsival elmentünk a Reitter Ferenc utcába, a Kakas Étterembe. Ettünk egy jót, megbeszéltük az élet nagy dolgait, aztán átsétáltunk a stadionhoz.

Kivel tartja manapság a kapcsolatot?
Bacskai Benjivel például szoktam beszélni, de leginkább Gedó Gyurival. Ő egy aranyos, drága ember, a mai napig felhív, meglátogat, legutoljára elintézte, hogy egy orvos specialista megvizsgáljon, szóval rá mindig számíthatok.  Még láttam bokszolni, és azt is tudom, hogy a Fáy utcában pár éve róla nevezték el a termet.

Ezek szerint követi az eseményeket a mai napig.
Igen, mondhatom, hogy a koromhoz képest jól vagyok, de fájnak a lábaim, nem tudok kimozdulni a lakásból, így beszűkült az életterem. Igyekszem azért figyelni a Vasasra, van is élő kapcsolatom, jólesik, hogy Markovits László évről évre megemlékezik a születésnapomról.