BENU Ifjúsági Országos Bajnokság, döntő:

KSI SE – Vasas-Continental SC 8-3 (2-1, 1-1, 2-1, 3-0)
Széchy-uszoda, vezette: Székely, Mucskai

KSI: Bányai – Zerinváry, Horváth Á. 1, Kardos, Lévai A. 1, Teleki, Kósa 2. Csere: Schmölcz 4, Bóbis B., Hevesi, Telek, Petrák. Vezetőedző: Horváth János

Vasas: Dévai – Ladányi, Fazekas G., Hajdu, Bencz, Burián 1, Fodor R. Csere: Zsíros 1, Máté, Trombitás 1, Bozó, Péter, Makszim. Vezetőedző: Plézer János

Gól/emberelőny: 1/8, illetve 2/10
Ötméteresek: 1/1, illetve -
Kipontozódott: Horváth Á. (18.)

Talán nem haragszik meg dr. Steinmetz Ádám, aki klubunk szakmai igazgatójaként szólt a játékosokhoz a Széchy-uszoda egyik sarkában az elveszített döntőt követően, hogy eláruljuk, miről beszélt a srácoknak. Hallottuk ugyanis, amit mondott, mert határozottan és elismerően beszélt a fiúkhoz.

Olimpiai bajnokunk szerint a klub nagyon büszke erre a csapatra, amely évek kemény munkája után elérte, hogy a Vasasra továbbra is mint az egyik legjobb utánpótlás-műhelyre tekinthet a magyar vízilabdatársadalom. Az ifjúsági csapat döntőbe kerülése szép és megérdemelt eredmény, melyből mindenki kivette a részét.

Ezek azok a szavak (és Plézer János vezetőedző szintén dicsérő mondatai), amelyekre hétfőn, kedden, aztán a következő hetekben, hónapokban, talán években emlékeznek majd a fiúk igazán jó szívvel és büszkeséggel. Merthogy vasárnap este még inkább a csalódottság volt túlsúlyban, elvégre a KSI 8-3-ra megnyerte a mérkőzést.

A döntőt, amely a két csapat harmadik találkozója volt idén. A két alapszakaszbeli meccs szoros volt, most ez számszerűen nem, holott a játék képe alapján nem volt ekkora különbség a két fél között.

De ez egy döntő volt, amit meg kell tanulni kezelni, mert kétségtelenül nagy volt a várakozás, és rengeteg érzelem kísérte a finálét. A bemelegítés során Plézer János minden játékost egyesével magához hívott, és beszélgetett velük egy keveset. Aztán a csapatok bemutatása után, a vízbe ugrás előtt mindenkit megölelt a szakember, miközben Alan Walker Faded című dala szólt az uszodában.

Az ember még hajlamos is volt elérzékenyülni, hiszen több játékosnak is ez volt az utolsó mérkőzése az ifjúsági csapatban, egy korszak lezárult a pályafutásukban, ahogyan a végén Burián Gergely csapatkapitány ezt meg is fogalmazta.

Érzelmek ide vagy oda, jól kezdett csapatunk, nagy elánnal és akarattal, és bár Kósa Balázs megszerezte a vezetést, Burián Gergely ezt egy akciógóllal kiegyenlítette. (A meccs kezdetén egyébként leszakadt az ég, a zivatar miatt nem szakították félbe a játékot, szűk két negyed után el is állt az eső.) Horváth Ákos gólja után is megvoltak a lehetőségek, végül szűk hét perc gólcsend után Zsíros Patrik egyenlített ismét.

Ezután viszont vesztettünk a pontosságból, a KSI pedig kihasználta a hibákat, előbb 4-2-re, majd 5-3-ra ment el, és uralta a játékot. Alig öt perccel a vége előtt Schmölcz Norman 7-3-ra alakította az állást, innen pedig már nagyon nehéznek tűnt visszajönni, végül nem is sikerült.

A KSI lett a bajnok, megvédték címüket a sportiskolások, a Vasasnak ezúttal az ezüstérem jutott. Ne feledjük, hogy a két legjobb csapat játszotta a döntőt, ráadásul jövőre a két gárda tagjai újra összefutnak majd – könnyen lehet, hogy az OB I/B-ben is. Merthogy a KSI kiesett az OB I-ből, lényegében ezzel a kerettel, míg a mieink, szintén az ifjúsági korú játékosokkal feljutottak az OB I/B-be.

Szépen csillog tehát az ezüst.

Plézer János vezetőedző összegzése: „Mindannyiunknak ez volt az első Final Fourja, és én úgy gondoltam, taktikailag és fizikálisan is felkészültünk rá. Nem hittem volna, hogy a játékosokra nehezedő külső nyomás ekkora mértékű lesz. Ez nekem is újdonság volt, én is tanultam belőle. Úgy érzem, a tudásunk 40-50 százalékát nyújtottuk a hétvégén, voltak olyan dolgok, amiket évek óta nem láttam a játékosoktól. De nem neheztelek rájuk, sőt, büszke vagyok a csapatra, ez is egy lépcsőfok, amin át kellett esni, nekem is. Úgy érzem, az egész szezonban nagy nyomás alá helyeztük a KSI-t, ma volt a legnagyobb különbség az eredményben, de szerintem partiban voltunk velük a legvégéig, amikor kinyílt a meccs. Sok sikert kívánok azoknak a játékosoknak, akik kiöregedtek a korosztályból, köszönöm nekik ezt a három évet. Én is sokat tanultam ebből az időszakból, és nagy részük van abban a srácoknak, hogy én most itt lehetek, sokat köszönhetek nekik.”

Burián Gergely, a csapat kapitánya, aki utolsó mérkőzését játszotta az utánpótlásban: „Nehéz mit mondani, itt nőttem fel a Vasasban, itt vagyok lassan tíz éve, de mégis, most olyan, mintha ez a tíz év csak egy lenne. Szomorú vagyok, hogy egy korszaknak vége, lezárul, de persze kezdődik egy másik, egy új. Remélem, lesz karrierem az OB I-ben, és jövőre sok lehetőséget kapok a felnőttcsapatban, ahol a kitűzött céljainkat elérjük majd. Kicsit csalódott vagyok a döntő miatt, győzni szerettünk volna, de amit kihangsúlyoztunk, nem sikerült elérni. Sok lefordulásgólt kaptunk és butaságokból is betalált a KSI, a végére pedig egy kicsit szétestünk. Tavaly ötödikek lettünk, ahhoz képest ez egy csodálatos év volt, ráadásul két porondon küzdöttünk, az OB II-t jó eséllyel meg is nyeri a csapat, amihez gratulálok neki. Büszke vagyok a csapatra, és nagyon köszönöm mindenkinek ezt az évet.”