Nem lehet mondani, hogy széles körű feltűnést keltett ma száztizenhat éve, 1901. január 19-én a Magyar Labdarúgók Szövetségének megalakulása. Az utólag nézve: nagyon is nevezetes eseményről a tizedik oldal alján, néhány soros hírben számolt be a Pesti Napló, amely az ülésről szóló szűkszavú tudósítás háromszorosát szentelte annak, hogy ki mindenki jelent meg gróf Szapáry György és Markovics Mária Klementina esküvőjén. Az MLSZ létrejötte annak ellenére is a háttérbe szorult, hogy a Budapesti Hírlap két héttel az alapítás előtt azt írta: „A múlt évben a sportágak között a labdarúgás hódított a legjobban.”

A játék tényleg népszerűvé vált – persze akkor még csak bizonyos fokig –, mert a századforduló szilveszterén az 1885-ben alakult Budapesti Torna Club néhány tagja egy Csömöri úti vendéglőből éjfél előtt átment a Millenáris versenypályára, és (a korabeli sajtó megfogalmazásában) „szabályszerű mérkőzéssel átfootballozott a huszadik századba”. A hideggel és a bokáig érő hóval dacolók hat góllal tették emlékezetessé az újévet köszöntő találkozót (3:3), amelyen az eredmény talán még a játszó személyek szemszögéből sem lehetett különösebben fontos.

Annál lényegesebb volt a résztvevők számára a labdarúgó-szövetség alakuló ülése. A pesti Akadémia utcában lévő József főherceg Szállóban dr. Springer Ferenc indítványára gyűltek egybe a pionírok, akik Jász Gézát, a Magyar Földhitelintézet hivatalnokát, a Magyarországi Tornaegyletek Szövetségének főtitkárát választották meg elnöknek. A voksolásban nyilván szerepet játszott, hogy a MOTESZ – akárcsak a Magyar Atlétikai Szövetség – szívesen formált volna jogot a futballsport feletti ellenőrzésre is, azaz tervbe vette: a saját keretein belül tartja az ezek szerint is sokat ígérő labdarúgást. Hogy a többi sportág berkeiben a futball presztízse már megvolt, azt tükrözte az is: a tizenhárom alapító klub közé tartozott a Magyar Úszó Egyesület, melynek titkára, dr. Füzesséry Árpád lett az MLSZ alelnökeinek egyike. Elöljárója, Jász amúgy nem sokáig maradt hivatalában: 1902-ben már átadta a helyét Rákosi Viktornak.

Jóval hamarabb, szűk egy hónappal a megalakulás után lejátszották a nyitó mérkőzést az első osztályban: február 17-én, a Millenárison a BTC – Ray Ferenc góljával és Róka János mesterhármasával – 4:0-ra nyert a Budapesti Sport Club ellen. „A BSC vasárnapi játéka után szép jövő előtt áll, a tavaszi szezonban azonban még nem számíthatjuk a BTC, a MUE és az MFC (az utóbb visszalépő Műegyetemi Football Club – a szerk.) komoly ellenfelei közé” – írták a premierről, megjegyezve azt is: „A matchet a nagy hideg miatt csak közepes számú közönség nézte végig, az olcsó hely azonban meglehetősen megtelt.”

A labdarúgás pedig olyannyira megkezdte hazai diadalútját, hogy tíz évvel később már – a gyorsan elharapózó tömegigény miatt – felépítették az Üllői úti, újabb esztendő múltán pedig a Hungária úti stadiont. S egyáltalán nem mellesleg: 1911-ben megalakult a Vasas.

Hogy eljuthassunk a MOTESZ-től Matheszig...