Legutóbb 2011-ben játszott magyar bajnoki meccset a 19 éves Nagy Zoltán, akkor nevelőegyesületében, a MAC-ban, ezt követően külföldön folytatta pályafutását. Most a Vasas-Continentalban tért vissza a hazai versengésbe, egyelőre egy kis időre.

Ahogyan arról írtunk, a junior csapatunk ljubljanai és zágrábi meccsén egy-egy gólt lőtt, hogy aztán a Fehérvár elleni magyar bajnoki csúcsrangadón, a Winter Classic keretén belül is megvillanjon, kétszer is, ráadásul két szép egyéni megoldást követően.
Egyértelműen megpezsdült a csapat támadójátéka, így hát kíváncsiak voltunk arra, hogy is került hozzánk a fiatal játékos, és mi várható vele kapcsolatban a folyatásban.
„A Vasashoz igazolásom története közel két évvel ezelőttre nyúlik vissza” – emlékezik „Zozó”. „Egy beszélgetés erejéig megkeresett Szuper Levente, és jelezte, szeretettel várnának, ha haza akarok térni. Mivel építeni szeretnék a jövő csapatát, olyan játékosokra van szükségük, akik vezéregyéniségek tudnának lenni. Akkor elmondta, hogy jó csapatot állítana össze, és hosszabb távra gondolkodik. Jól esett a megkeresés és az, hogy minden kertelés és mellébeszélés nélkül elmondta nekem az elképzeléseit. Abban maradtunk, hogy ha megfordul a fejemben a hazatérés gondolata, akkor megkeresem őt. Aztán többször előfordult, hogy a válogatottban átélt csalódások után ő keresett meg, próbált biztatni és erőt, lelket, önbizalmat önteni belém. Most nyílt arra lehetőség, hogy itthon játsszak, és így ismét beszélgettünk, tulajdonképpen ott folytattuk, ahol legutóbb abbahagytuk.”

Nagy játékjoga jelenleg január 5-ig van a Vasasnál, a tervek szerint a hónap végétől ismét kikéri majd azt a klub a Finn Jégkorong Szövetségtől. Azt mondja, a célja kettős: egyrészt segíteni a Vasast, hogy minél eredményesebb legyen, illetve szeretné magát kipróbálni itthon, hogy mire is képes a hazai közegben. Ugyanakkor a jövőjét egyelőre külföldön képzeli el (jelenleg a finn Keupa/Peliikanit játékosa, ahol a csapat legeredményesebb tagja, a klub számít rá, de vannak további ajánlatai is), mindazonáltal megtisztelőnek tartja a Vasas által felkínált lehetőséget és komolyan el is gondolkodik rajta. Már csak a csapat kohéziója miatt is:
„Meglepett a csapat egysége és az, hogy a játékosok szinte azonnal befogadtak. Azt érzem, hogy mindenkinek közös a célja, a csapat eredményes szereplése, és mindenki ennek a célnak rendeli alá magát a meccseken. Pozitív meglepetést okozott a szakmai munka színvonala. Külön fontos számomra a győzelem reális lehetősége is, mivel ebben az évben kevesebbszer éreztem ezt az érzést.”

„Az elmúlt öt évben Ausztriában és Finnországban játszottam, mindig az a cél vezetett, hogy jobb és jobb játékos lehessek. A döntéseimet elsősorban az határozta meg, hogy hol tudok a legjobban fejlődni” – tette hozzá.
Nagy Zoltán első légiós évét a 99ers Grazban töltötte, ahol osztrák gólkirály lett, innen egyenes út vezetett a Red Bull Salzburg nemzetközi csapatába, amellyel a cseh U18-as extraligában versenyeztek. A következő állomás már Finnország volt, ahol a HPK Hemmeliinna U17-es együttesében játszott (meccsenkénti pontátlaga 0,92 volt)
„Ezután végre elkerülhettem álmaim városába, Jyvaskylába, amely a finn jégkorong egyik legnagyobb központja. Ennek a városnak több igazolt játékosa van, mint a teljes magyarországi játékosállomány. Itt az elmúlt években megismerhettem a finn jégkorong utánpótlás-fejlesztési módszereit, amelyben részt is vettem, és jelenleg is részt veszek. Annak ellenére, hogy a Keupa/Peliikanit csapatában játszom, folyamatosan a JYP egyéni képzésén vehetek részt, hetente 3 alkalommal” – vázolta jelenlegi helyzetét Nagy Zoltán.

Ami pedig az eddigi, Vasas-mezben kivitelezett fellépéseit illeti:
„Az eddigi három mérkőzés mindegyikén szereztem pontokat, és ez jó dolog, azonban sajnos, nem tudtuk megnyerni mindegyiket. A személyes jó szereplés fontos, de csak akkor felhőtlen az öröm, ha a csapat nyerni tud. Fontosnak érzem, hogy az egyéb mutatóim, így a bulik, lövések száma is jók, mivel hozzászoktam, hogy ezek mindegyike fontos, ezek alapján ítélik meg a játékost. Ez mérhető, objektív információ, ami nem a személyes véleményen alapul. A mérkőzések mindegyike más és más volt, ráadásul három különböző ország csapatával játszottunk, és nem biztos, hogy a legerősebbtől kaptunk ki” – fogalmazott az érezhetően „vérprofi” gondolkodást elsajátító játékos.

Számára is nagy élményt jelentette az ifj. Ocskay Gábor Akadémia legyőzése (5-3) a Városligeti Műjégpályán.
„A Winter Classic csodálatos érzést adott, úgy gondolom, nemcsak nekem, hanem mindenkinek. Ez az esemény nemcsak abban egyedi, hogy szabadtéren játszunk, amiben egyébként évekig volt részem a MAC-ban, hiszen amikor én ott játszottam, még nem volt befedve a pálya. A mérkőzéshez ezen túl is kapcsolódik egy különleges érzés, egy teljesen külön világ, amelynek nagyszerű, hogy most a részesei lehetünk. Itt nyerni különösen felemelő érzés, nem beszélve arról, hogy egy igen jó csapatot sikerült legyőznünk. Ez így együtt felejthetetlen érzés, idővel ugyanilyen emlék lesz.”

És hogy mi a cél a későbbiekben?
„Természetesen minden mérkőzés más és más, sőt, ha ugyanazzal az ellenféllel játszod le újra a mérkőzést, lehet teljesen más eredmény születik, ettől szép és izgalmas a jégkorong. Minden pillanatban a maximumot kell nyújtanod, és nemcsak neked, hanem a többieknek is. Az a csapat fog nyerni, amelyik a legeltökéltebb, fegyelmezettebb, és amelyiknek sikerül megvalósítania az edzői elvárásokat a pályán. Ebből adódóan a cél csakis a győzelem, bárki ellen. Aki nem ezzel az elhatározással meg ki a pályára, annak – szerintem – ott és akkor nincs semmi keresnivalója. Ha ezt mind megtetted, de nem sikerült, akkor sincs baj, mert tanultál a vereségből, tudod, mit kell máshogy tenned, és ezzel lettél erősebb, amivel újra megpróbálhatod elérni a sikert. Úgy látom, hogy ebben a csapatban sokan gondolják ezt így, és ezért sikerült nyernünk a Fehérvár ellen is” – adott útmutatót a következő időszakra Nagy Zoltán.

Január 4-én éppen MAC-Vasas rangadót rendeznek a magyar junior bajnokságban, erre a mentalitásra ott is szükség lesz.