VasasPlaket – Szolnoki Dózsa Közgép 5-16 (1-4, 0-5, 0-3, 4-4)
Komjádi uszoda, 400 néző.
Vezette: Csizmadia, Kun

Vasas: Tihanyi B. – Takács B. 1, Bóbis 2, Goreta, Sedlmayer, Hőna, Gyárfás T. 2. Csere: Várnai, Vereczkey, Juhász-Szelei, Kiss K., Kovács N., Burján.
Edző: Földi László

Szolnok: Decker A. – Mitrovics 1, Tóth M. 1, Varga Dániel 2, Gocics 1, Madaras 2, Jansik D. 1. Csere: Vámos 3, Hangay Z. 1, Mezei 1, M. Alekszics 2, Szabó E., Kis G. 1.
Edző: Cseh Sándor

Bizony, furcsa volt nézni Varga Danit, Vámos Marcit vagy éppen Nagy Viktort a bemutatásnál a Szolnok elleni bajnokin, a régi vasasos klasszisok most ellenfélként érkeztek a Komjádiba, és akkor például még Varga Dumit nem is említettük, aki szerencsénkre most csak a lelátóról figyelte a társakat.

Az ilyen meccsekre mondják, hogy a tisztes helytállás a cél, az eddig százszázalékos vendégek ellen ráadásul a két centerünkre, Steinmetz Ádámra és Német Tonira sem számíthatott Földi László, ez pedig nem növetle az esélyeinket.

Az első negyedben ennek ellenére jól tartottuk magunkat, négyet kaptunk, Gyárfás pedig előnyből egyszer válaszolni is tudott. A folytatás hasonlóan alakult, a szolnokiak szemmel láthatóan nagyon komolyan vették a meccset, egy pillanatra sem engedtek ki, így azért Tihanyi Bernát védései és az időnként eredményes védekezés mellett is jutott bőven gól a kapunkba.

A tizenhat kapott gól az erőviszonyokat ismerve elfogadható, a végére pedig elől is bátrabbá váltunk, Bóbis kétszer villant, alkalmi centerünk, Takács Bálint pedig egészen látványos gólt szerzett a bekkek szorításában.