2007.06.15. | Kézilabda
Papp György a Vasas-Invitel utánpótlás szakmai igazgatója júliustól új feladatkörben, a felnőtt csapat vezetőedzőjeként folytatja pályafutását.

A Vasas kézilabda csarnokának folyosóján azt mondja: "Itt még a levegő is más." - pedig az elmúlt évtizedekben hozzászokott már a wax illatához, hangjában mégis ott a szenvedély. Ez nemcsak egy szag a sok közül, ez az a szag, amely legyen akár Debrecenben, Szekszárdon, a Közel-Keleten vagy itt, a Fáy utcában egyet jelent számára: a kézilabdát.

Az arab világban elért sikerek és néhány éves felnőtt női csapatok mellett végzett edzői munka ellenére Papp György neve elsősorban az utánpótlás neveléssel forrt össze az elmúlt évtizedekben. Mit jelent az Ön számára a kézilabdás nemzedék felnevelése?
-
A magyar kézilabda alapját a klubokban dolgozó utánpótlásedzők teremtik meg. A sportág népszerűsítése a gyerekek körében, az iskolai kiválasztás, majd az egyesületi munka alapozza meg a jövőt. Azt a jövőt, amelyben a gyerekeknek lehetőségük van az önmegvalósításra. A kiválasztással párhuzamosan 10-14 éves korban történik az előkészítő munka, amellyel a játékosok alkalmassá válnak a magasabb korosztályokban és szinten történő versenyeztetésre. Jelenleg az angyalföldi sportiskolánál mintegy 170, a Vasasban 42 gyermek készül a serdülő és ifjúsági csapatban. Ezekből a számokból kell kiindulni, hogy a későbbiek folyamán 7-8 első osztályú, sőt válogatott szintű kézilabdás kerüljön ki.

Milyen adottságokat, tulajdonságokat tart elsődlegesnek a kiválasztásnál?
-
A mai rendkívül gyors, női szinten is férfiassá vált játékhoz, nagyon komoly fizikális - atlétikai - képességekkel, kreatív egyéniséggel és biztos pszichés felépítéssel kell rendelkezzenek a jelöltek. Természetesen ehhez még nagyon sok apró összetevő járul hozzá. Például: milyen ügyességi fokozatai vannak, mennyire tanítható, fogékony a taktikai feladatokra.

A Vasas mellett a serdülő válogatott edzője is, melyek a legfőbb jellemzői a mai magyar utánpótlás kézilabdának?
-
A mai magyar korosztályos válogatottak bármely világeseményen felveszik a versenyt ellenfeleikkel és az első hat hely bármelyikének a megszerzése reális célt jelent számukra. Idehaza a bajnokság színvonala is nagyban elősegíti a gyerekek felkészülését a nemzetközi megmérettetésekre. Nagyon büszke vagyok a ifjúsági válogatottal (Tomori, Triffa) Togliattiban megszerzett bronzéremre 2003-ból.

Mi a helyzet, a Fáy utcai utánpótlással?
-
A Vasas jelenleg az ország egyik legjobb utánpótlás egyesületével rendelkezik, amelyet az eredményeink igazolnak. Az angyalföldi sportiskolával való együttműködés, előkészítés alapján olyan játékosok kerülnek a serdülő és ifjúsági csapatainkba, akik előzőleg országos versenyeken dobogós helyezéseket értek el. A jelenlegi '90-es korosztály az angyalföldi sportiskola színeiben kétszer nyert bajnokságot. Évek óta ott vagyunk az Országos Ifjúsági Kupa döntőjében, két éve második helyen végeztünk, tavaly nyertünk, idén ismét másodikak lettünk. Alig pár héttel ezelőtt a Debrecen kiénekelte a sajtot a szánkból, egyetlen gólon múlott a siker. A bajnokságban jelenleg a rájátszás küzdelmei folynak. Jó úton haladunk ahhoz, hogy a tavalyi év bronzérme után előrébb tudjunk lépni. A serdülő csapatunk is a hatos döntőbe jutott. Az NB II. felnőtt bajnokságban elindítottuk az ifjúságiakat, hogy minél magasabbra tegyük a szakmai mércét és a következő szezonban már az NB I/B-ben szeretnénk versenyeztetni az ifi korú játékosokat és a felnőtt csapatban kevesebb szerepet kapó fiatalokat.

Kiket emelne ki a fiatalok közül?
-
Jelenleg négy junior válogatott és négy ifjúsági válogatott kerettag játékosunk van. A serdülő válogatottnak szintén kettő piros-kék kézilabdást adunk. Kovács Bianka, Koszó Andrea, Emberovics Mira és Kolos Dorottya nemcsak az egyesület korosztályos vezéregyéniségei, de a magyar junior válogatottnak is. Így bennük látom a jövőt, akik felnőttként is képesek lehetnek a legmagasabb szintig eljutni. Az ifjúságiak között a Antóni Viktória és Turcsányi Kriszta számít biztos pontnak, de ott volt Zeck Frsuzsi is az Európa-bajnoki selejtezőben. A legfiatalabbaknál Várkonyi Viktória és a Mikó Gréta, Kopecz Barbara nevét érdemes megjegyezni.

A gyerekszáj őszinte, hogy látják tanítványai?
- A gyerekek Gyuri bá'-nak, Gyuri bácsinak szólítanak. Megpróbálok egyenesen, következetesen, szigorúan, de igazságosan tevékenykedni közöttük, szeretetük és tiszteletük bizonyítja, hogy megtaláltam, megtalálom a megfelelő hangot velük. Megkövetelem az edzésmunkát, a fegyelmet, a maximális alázatot a sportág iránt. A szigorúan vett szakmai munka mellett, az esetleges személyes problémák megbeszélése is része a hétköznapjainknak.

Fiatalok után felnőttek. Mennyire nehéz Mocsai Lajos örökébe lépni?
-
Minden edző, aki követi a másikat, valamilyen szinten az előd kollégájának munkájából kap útravalót. Lajos az elmúlt két esztendőben komoly szakmai munkát végzett a csapatnál, amelyet az itt maradó játékosokkal nyilván tovább fogok vinni, beépítve a saját elképzeléseimbe. Az utánpótlás vezetőjeként természetesen  szoros együttműködés alakult ki köztünk.

Sikeres és eredményes utánpótlás évek után, mi szólt a váltás mellett?
-
Nem volt könnyű döntés, pontosan a korábban megfogalmazott utánpótlás szakmai munka felépítése miatt. Ugyanakkor ennek az elvégzett munkának egy újabb igazolása lehet a most körvonalazódó jövő: Miként tudom a Vasasban felnevelt fiatalokat továbbvinni a felnőttek között?

Mikortól és hogyan indul az új élet?
-
Júliustól veszem át a felnőtt csapat irányítását, amely teljesen új helyzet elé állít. A szakosztály utánpótlás szakmai irányítása eddig az én vállamon volt, most meg kell találnom a segítőimet mindkét fronton, illetve az utódomat a folytatáshoz a kicsiknél. Még nincs meg, hogy ki fogja átvenni a serdülő és ifjúsági csapat edzéseit és ki fog segédkezni a felnőtt csapat mellett. Azt gondolom, hogy ezt csak együtt, egészében lehet kezelni. A felnőttek mellett, nem adom fel teljesen az ifi csapattal elkezdett és felépített munkát, amit éveken keresztül dédelgettem, szeretném befejezni. Itt tehát megmaradna az én irányításom, míg a serdülő csapatot teljes egészében a még kijelölésre váró kolléga vinné tovább.

Még tart a bajnokság, de már kiszivárogtak hírek távozásokról, az átalakításokról. Kikkel kezdi meg a felkészülést a következő szezonra?
-
Már túl vagyunk egy nagyon komoly egyesületi megbeszélésen, ahol a jelenlegi csapattagok sorsa, valamint az elnökség által megszabott munka irányvonala volt a téma. A felnőtt korú játékosoknál, akik maradnak, az volt a követelmény, hogy ne csak egy-egy speciális területen legyenek jók, hanem a totális kézilabdában. Magyarra fordítva támadásban, védekezésben és góllövésben is. A kiválasztásnál a játékos képességeit, az elmúlt időszakban mutatott eredményességét és bizonyos szintig a korát vettük figyelembe. Fiatalabb, lendületesebb fizikailag és szellemileg is nagyobb terhelést elbíró csapatépítést tűztük ki célul. A Vasas jelenlegi anyagi lehetőségei a korosztályos munka folytatásához biztos szakmai hátteret biztosítanak. A felnőtt csapat nehéz év, évek előtt áll. Köszönettel tartozunk az elnökségnek, aki megteremti az alapvető anyagi költségvetést a folytatáshoz, amelyben a tapasztalt felnőtt rutinos játékosok megtartásával, és az ifjúsági korból kiöregedő fiatalok beépítésével egy reményteljes, középmezőnybeli Vasast szeretnék kialakítani. Fontos látni, hogy a fiatal csapatnak időre lesz szüksége ahhoz, hogy felnőjön a dicső Vasas-múlthoz.

Hallhatnánk a neveket?
-
Jelenleg is folynak tárgyalások, ezért a további részletekkel a kiszivárgások ellenére is, inkább csak a véglegesítés után szeretnék foglalkozni.

Milyen stílusú és szellemű játékra számíthatnak a nézők a fiatal csapattól?
-
Véleményem szerint a férfi kézilabda az, amely meghatározza a nőit. Mondhatjuk hogy az erősebb nem úgy taktikai, mint játékelemeiben kb. 5 évvel előzi meg a hölgyek játékát. Kemény, szinte agresszív játékos garnitúrára épülő stabil védekezésből induló gyors lerohanás irányába szeretném elvinni a játékunkat. Amennyiben nem eredményes a lerohanás, akkor a felállt védelem ellen három átlövő játékosra épülő támadásban látom az eredményességet. A mai kézilabda abba az irányba halad, ahol nincs kimondottan előkészítő játékos, a régi, a csapatot irányító, szervező poszt átalakul és harmadik átlövőként, befejező, góllövő emberként válik a csapat szerves részévé. Ehhez jönnek hozzá a gyors és agresszív szélsők, valamint magas, erős, jó fizikummal, helyezkedéssel és labdás ügyességgel rendelkező beálló. Ez a szakmai szellemiség és férfias kézilabdát játszó csapatépítés a cél.

A férfias játék ellenére, női lelkek bújnak meg a csapatban.
-
A szakma szerintem egy ABC-re épül függetlenül attól, hogy nőkről vagy férfiakról van szó. Nincsenek fenntartásaim a hölgyekkel kapcsolatban, ugyanakkor éppen a női lélek miatt igényelnek hangsúlyosabb pedagógiai és empatikus hátteret egy őszinte, nyitott kapcsolat kialakulásához.

Sikerorientált vagy kudarckerülő?
-
Egyértelműen az előbbi. Minden mérkőzésre egy reális, előzetesen várható kimenetellel érkezem és küldöm pályára a csapatot, annak tudatában, hogy az előírt munkát elvégeztük.

A felnőtt csapat mellett, lehet mindez nem lesz elég. A szurkolói hangok és elvárások óhatatlanul erősebbek, kritikusabbak már ezen a szinten.
-
Amikor elhangzik a kezdő sípszó kizárom a közönséget, csak a mérkőzésre a csapatra, a megfelelő szakmai segítségre összpontosítok. Nem jellemző rám, hogy leülök a kispadra, és úgy nézem végig a történéseket. Együtt élek a csapattal csak a pálya szélén. Természetesen a biztatás és a szurkolás, a közönség támogatottsága szerves része egy-egy mérkőzésnek, mint maga a kritika is, amellyel együtt jár ez a szakma

Mi helyzet a bírókkal?
-
A legjobb játékvezető az, akit nem veszünk észre a pályán.

Egy út elején áll, amely most körvonalazódik. Egy esztendő múlva mivel lenne elégedett?
-
Remélem hosszú lesz az út, nem egy évre tervezek. Ennek ellenére szeretném, ha 2008-ban egy stabil középmezőnybeli Vasasról beszélhetnénk. Az azt követő 4-5 évben, erre az alakuló fiatal csapatra olyan szakmai munkát lehet építeni, amely elvezet ahhoz, hogy a négy meghatározó magyar klub egyike a Vasas legyen.



Pályaút: kezdetektől napjainkig

A hajdúdorogi általános iskola testnevelő tanára ismertette meg vele a kézilabdát, amikor már közeli kapcsolatban volt egy másik labdával, a focival. Beválogatták a megyei serdülő labdarúgó válogatottba is, de tizennégy évesen mégis a kézilabda mellett döntött. 1974-től különböző osztályú csapatokban játszott, a legmagasabb szinten tanárképző főiskolás évei alatt a Nyíregyháza NB I-B-s felnőtt csapatát erősítette irányító átlövőként. 1983-ban kezdődik edzői pályafutása, tíz évet tölt a kézilabdára, és labdarúgásra szakosodott Debreceni Sportiskolában testnevelő tanárként és edzőként. 1993-ban a felnőtt női NB I-es csapattal rendelkező Szekszárd kereste meg, hogy legyen utánpótlás szakágvezető, mire megérkezett az ország dunántúli szegletébe már ő lett a vezetőedző. Egy évig dolgozik a tolnai megyeszékhelyen, ahol a felkerülő csapatot benntartja a legmagasabb osztályban. 1994-ben kapja az első felkérést jelenlegi munkaadójától, a Vasastól. Elsősorban az utánpótlás nevelésben gondolnak rá az angyalföldiek, de az akkori vezetőedző Zsiga Gyula mellett is segédkezik. Két évet tölt a Fáy utcában, amikor 1995-ben megpályáz egy szaúd-arábiai állást, ahol első osztályú felnőtt férfi csapat vezetőedzője lesz. A Közel-Keleten megnyeri csapatával a bajnokságot, az arab KEK-et és BEK-et. 1997-ben utánpótlás vezetőedzőként tér vissza a Vasashoz, mellette a magyar ifjúsági válogatott kapitánya. 1998-99-ben a felnőtt első osztályú csapat edzője, majd újra pályázik ezúttal az Egyesült Arab Emirátusokba. 2001-től tér vissza Magyarországra a Vasashoz. Az Angyalföldi Sportiskolával összefonódva edző, majd szakágvezető napjainkig. Július elsejétől a Vasas felnőtt női csapatának vezetőedzője lesz.

Közel-Keleti Kaland:  szakmát vitt, szellemiséget hozott

Az arabvilágban eltöltött évek alatt magát a szakmai tudást exportálta egy teljesen más kulturális és sportalapokkal rendelkező környezetbe. Fordítva is működött? Milyen útravalóval tért haza?
-
A mentalitást, hogy élvezik, szeretik a játékot. Kicsit önző módon akarják megvalósítani önmagukat a játékban, emiatt a taktikai feladatok megoldásában nehezebb volt szabályozni őket. Ugyanakkor az önfeledt játék, a mi görcsös, eredménycentrikus játékukkal ellentétben a kézilabdát szerető, kreatív, oldott és nyitott légkört eredményez a pályán. Ezt a szellemiséget szeretném, ha megtapasztalnák játékosaim idehaza is. A másik dolog már a személyes, a saját bőrömön megtapasztaltakra épül. Egymagam érkeztem egy más világba, ahol nagyon fontos volt, hogy mit vittem magammal és mindazt a tudást, tapasztalatot, hogyan tudtam megfelelő alkalmazkodással átadni.

A meghatározó mester: Sallai Ernő

"A Nyíregyházi Tanárképző Főiskolán ismerkedtem meg a kézilabda másik, azaz edzői oldalával. Az ottani tanárom Sallai Ernő, aki nagyon színes egyéniség volt tekintélyt parancsoló szakmai tudással és tapasztalattal. A tőle kapott tudás meghatározó volt és az a mai napig az edzői munkámban. Mindig felhívta a figyelmet arra, hogy sosem lehetsz elég képzett, mindennap, minden mérkőzés valami újat hoz akár a pályán vagy azon kívül, amelyet befogadó nyitottsággal kell észrevenni vagy éppen kutatni."

A három legsikeresebb időszak

1. A debreceni évek.
"A Hunyadi János Általános Iskolában, 1984-ben sportágspecifikus osztályokat hoztak létre. Ennek eredményeként néhány évvel később '88-ban és '89-ben egymás után kétszer megnyertük az országos diák olimpiát. A semmiből jutottunk el a csúcsra, és ott meg is tudtunk maradni, későbbi válogatott játékosokat Nyilas Tündét, Csirinyi Csillát, Horváth Beátát, vagy a jelenből Szűcs Gabriellát, Csáky Viktóriát, Sopronyi Anettet adtuk a sportágnak."

2. Az arab sikerek.
"1995-ben döntöttem úgy, hogy fejest ugrok az arab világba. Nem kérdéses abban az időben egy ilyen munkának a mozgatórugója az anyagi lehetőség volt, amely engem is vonzott. Eredményes arab évek megalapozhatják az egzisztenciát, függetlenné tehetik a napi dolgokat. Így az én célom sem volt más, mint a lehető legjobb szakmai eredményekkel, a lehető legjobb anyagi keretek közé kerüljek. Nem volt könnyű, de sikerült. A tükrömre ezek a gondolatok voltak felírva, hogy mindennap szembesüljek a céljaimmal. Azért jöttél ki, hogy bajnokságot, nemzetközi kupát nyerjél és ezeken keresztül egy olyan életet biztosíts magadnak, hogy ezt a sportágat ne megélhetésből, hanem kedvtelésből csinálhasd. 1995-ben minden létező címet megszereztünk: bajnokságot, kupát és az európai Bajnokok Ligájának megfelelő versenyt nyertünk meg a klubbal, csak az arab világban. Megválasztottak az év legeredményesebb edzőjének, miközben a válogatott a szaúdi kézilabda történetében először kijutott a kumamoto-i világbajnokságra, ahol hat játékosom erősítette a nemzeti csapatot. Talán még emlékeznek arra az esetre, amikor éppen az argentinok ellen aratott szaúdi meglepetés győzelemnek köszönhetően léphetett tovább a magyar válogatott a vb-n."

3. A Vasas utánpótlás.
"Azzal a 90'-es korosztállyal, akikkel elkezdtem a munkát 2001-ben, a hazatérésem után, kétszer is magyar bajnokságot tudtunk nyerni. Ezt legalább akkora eredménynek tartom eddigi edzői pályafutásomban, mint arab kupát nyerni. Azon a szinten is borzasztóan komoly munkának, a gyerekek és szülők együttes erőveszítésének volt az eredménye. Ma ők alkotják az alapját a Vasas utánpótlás csapatának és erre nagyon büszke vagyok."

z      


Hirdetések