Jenkei András, 2014.05.19. | Magazin

Ma negyven éve olyan jól sikerült az FTC-stadion avatása, hogy a lassan elkészülő még újabb Üllői úti aréna első mérkőzésére biztosan nem a Vasast fogják meghívni. A zöldek sosem bocsátották meg, mi viszont sosem feledjük: 1:0-ra nyertünk az ősi rivális akkoriban ultramodernnek számító pályáján.

Eredetileg nem akartuk elrontani az ünnepet. Ha hinni lehet a szóbeszédnek, az akkoriban alapításuk 75. évfordulóját is köszöntő fradisták maguknak keresték a bajt: nem kívántak sokgólos döntetlent (bezzeg az öregfiúk az előmeccsen 4:4-et játszottak), ragaszkodtak hozzá, hogy nekik kell győzniük. Ahhoz viszont gólt kellett volna rúgniuk, ami sehogyan sem sikerült. A Mészáros – Fábián, Lakinger, Vidáts, Kántor – Török, Komjáti, Kovács – Müller (Vida, 85. p.), Várady, Gass (Tóth 58. p.) összeállítású angyalföldi csapat makacsul védekezett és a második félidő közepén egy kontrából megszerezte a vezetést: Tóth Bálint átadásával Müller a 16-os jobb sarkánál belépett a büntetőterületre és a hosszú alsó sarokba helyezett. (Vigyázat, a videón két támadásból „ollózták össze” a gólt, így Tóth passza nem látható!) A nem túl erős, de hajszálpontos lövés a kapufáról pattant be, és gyakorlatilag gyászba borította a 30 ezres ferencvárosi publikumot.

A Géczi – Martos, Bálint, Mucha Megyesi – Juhász, Kű – Szőke, Branikovits, Máté (Kelemen, 46. p.), Magyar felállású hazaiak Török Péter jogtalan kiállítását követően még emberelőnybe is kerültek, de Mészáros „Bubu” megbabonázta csatáraikat. A 93. percben például a remekül lövő Szőke szabadrúgását védte a jobb alsó saroknál, majd Mucha közeli duplázását is hárította.


Nézd HD minőségben, válts 360p-ről 720p-re!

Az otthon zöld füvén című könyvben Hegyi Iván így idézi fel az öltözőkben a meccs után uralkodó állapotot: „Müller azzal froclizta Váradyt, hogy nem kell olyan sok gólt rúgni, elég egy is, de az fennmaradjon!” A hazaiaknál ellenben Mucha sírva fakadt, Bálint őrjöngve kiabált a helyzet drámaiságát nem eléggé átérző csapattársaival. Négy évtized távolából jól látszik, hogy Müllernek és Bálint „Báró” Lászlónak igaza volt: a győztes gólt és a vesztes mérkőzést a két csapat szurkolói nemzedékekkel később is számon tartják.

www.switz-watch.me


Hirdetések