A Vasas kajakosai, Fábiánné Kati néni vezetésével idén egzotikus helyszínen készülnek fel a versenyszezonra. A csapat Abu Dhabiban tölti a következő heteket. A kemény munka mellett a némi írói vénával is megáldott Pauman Dánielnek hála, folyamatosan hírt kapunk a kinti történésekről.
Pillanatok alatt eljött az edzőtábor fele, sőt, a mai nappal már el is kezdtük faragni a hátralévő időszak betonkemény edzésadagját.
A múlt hét elég fickósra sikeredett, Kati néni nem kímélt minket. Hét közepétől már felütötte fejét az ilyenkor erőnek erejével támadó alattomos sportérzés: a halálos fáradtság. Terjedt, mint valami gyilkos kór, és szedte áldozatait. Totya esett ki elsőnek, aki ki is hagyott egy délutánt, mert torokfájdalomra és rút köhögésre panaszkodott, amit az amúgy maró sósvíz még inkább megspékelt. Másnap egy alapos „katinénis” helyreigazítás után már ismét szelte a habokat, és harmadik lett 2000 méteren. Szóval a "betegség" még jól is jött neki. :)
Én a hét vége felé lettem nyűgös és fáradt, de egy egyéni evezés (12km) úgy ahogy helyre tett, így már fél lábbal is kibírtam vasárnapig. Zoltánunk (Kammerer) is panaszkodott, de becsülettel küzdött minden egyes résztávban. Igaz a fáradtság jele lehetett, hogy a szombati hosszú evezés során - mikor egy homokzátonynál kiszálltunk vizet önteni - ismét belehuppant a vízbe.
De még egy szösszenet az elpilledt állapotról: Zoli az egyik kemény délelőtt után fáradtan tért vissza a szállodába, majd liftbe szállt, hogy felmenjen a szobájába. Lassan odasétált az ajtajához, de valami nem stimmelt. A kártyája nem nyitotta a zárat. Szerencsére a szomszédban épp takarított a személyzet, így Zoli gyors segítséget tudott kérni. Korábban már volt gondja a zárral, így két kártyával rendelkezik, s azt hitte, a rosszat hozta el reggel. A segítségnek hála, be is ment a szobába. Lehuppant az ágyra és elcsodálkozott, hogy a szokásosnál nagyobb rendet teremtett a szervíz, még az ágytakarót is visszatették fáradt harcosunknak.
"Viszont várjál! Hol vannak a cuccaim?" tanakodott Zoltán, s már-már eszébe ötlött, hogy ellopták a ruháit, könyveit, egyéb holmiját. Baktatott is ki a folyósóra, s ekkor vette észre, hogy az 586-os szobája helyett két emelettel lejjebb, a 386-ba tért be.
Tegnap éjjel megérkezett Kucsi (Kucsera Gábor) és családja is, így kiegészült a csapat. Ma már ő is kajakba ülve szelte a habokat, velünk egyetemben. Hamarosan jelentkezem ismét! :)
