Vasas - Siófok 1:0 (0:0)
Illovszky-stadion, 2000 néző
Vezette: Takács J. (L. Tóth, Horváth R.)

Vasas: Ilizi - Görgényi (Huszárik, 59.), Gyepes, Kovács G., Takács Z. - Mehmedagic, Farkas B. (Csoór, 68.) - Dajic, Bárányos, Bradley - Szabó B. (Varga, 76.)
Vezetőedző: Marijan Vlak

Siófok: Ribánszki - Kiss Zs., Lengyel, Nyári, Fejes - Egerszegi - Pál Sz., Haraszti, Huszák (Kecskés, 46.), Nagy I. (Melczer, 46.) - Simon (Mogyorósi, 65.)
Vezetőedző: Horváth Károly

Góllövő: Nyári (71. - öngól)
Sárga lap: Mehmedagic (54.), Csoór (77.), Dajic (82.), ill. Egerszegi (34.), Simon (36.), Huszák (39.)
Kiállítás: Kiss (61.)

Raduly József, klubunk legendája ezen a szombaton ünnepelte 85. születésnapját, a kezdés előtt így rövid ünnepségre került sor: Markovits László klubelnök, és a futballcsapat új ügyvezetője, Kovács Norbert köszöntötték Józsi bácsit. Szűk két óra múlva pedig az is kiderült, hogy a csapat is tudta némiképp emelni az ünnep fényét.
Nem volt látványos meccs, nem játszottunk jól, de végre győztünk, és az utóbbi hetek tükrében csak ez számított a csapatnak és a szurkolóknak egyaránt.

Azt például mindenképpen a fiúk javára kell írni, hogy az Újpest elleni apátiából kilábaltak, hiszen már az első öt percben több futballra emlékeztető momentumunk volt, mint az elmúlt hétvégén kilencven alatt.

A meccs kezdete kiegyenlített volt, sőt, ha Kovács Gábor nem szerel bravúrosan ziccerben, akkor könnyen hátrányba kerülhettünk volna rögtön az elején. A folytatásban aztán szép lassan átvettük a kezdeményező szerepkört, és mi voltunk a focizni jobban akaró csapat. A 8. percben Bárányos lőtt közelről fölé, majd Szabó Bence percei következtek, de centerünk egy ízben nem találta el a kaput, Bradley kipattanójába pedig már csak sarokkal tudott beleérni, így a lábában maradt a gól.

Apropó Bradley, régi-új légiósunk játéka néha idegesítően körülményesnek tűnt, de tény és való, hogy megtartotta a labdákat, és többször is veszélyesen tört kapura, így lefelé semmiképpen nem lógott ki. (Sőt, az ünnepelt Raduly Józsi bácsi a meccs végén elmondta, hogy szerinte többet is kereshették volna labdával a társak.)

Visszatéve a pályára, a 43. percben Mehmedagicsot tűntették el a siófokiak a kapuhoz közel. Tizenegyesgyanús szituáció volt, de Takács-spori sípja néma maradt. Mégis majdnem megszereztük a vezetést már a következő percben, méghozzá egy kapitális siófoki hibából, amely után centinken múlott az öngól. Ekkor még legalábbis…

A második félidőre fordulva kicsit elkényelmeskedtünk, sok volt a hiba, és kevés az értékelhető helyzet, leszámítva egy Bradley-betörést, amely után centikkel gurult mellé a labda. A 60. percben aztán jött a fordulat: az üresen kilépő Dajiccsal szabálytalankodtak, Kiss Zsoltot pedig kiállította a játékvezető.

Emberelőnybe kerültünk, de ettől lettünk csak igazán idegesek, legalábbis az, hogy szinte rögtön majdnem gólt kaptunk, erről árulkodott. Pár perc leforgása alatt aztán sikerült megbirkózni ezzel a szituációval is, és a 70. percben már a Vasas-tábor örömködhetett. Egy tetszetős Szabó Bence-Bárányos összjáték után utóbbi passzolt középre, a Dajics elöl menteni igyekvő siófoki védő pedig a saját kapujába továbbított. Megszereztük a vezetést!

Ettől még a hátralévő percek sem sikerültek izgalommentesre, már csak azért sem, mert jelenlegi fő riválisunk, a Pápa meglepő módon 2-0-ra vezetett (majd nyert is) az Üllői úton, de emellett a saját meccsünkön is akadtak izgalmak. A 90. percben például egészen a kapufáig is eljutottak a vendégek Haraszti révén.

Végül azért sikerült behúzni, ennek pedig mindenképpen örülnünk kell, még akkor is, ha egyelőre nem sikerült közelebb kúszni a Pápához. A mai siker legnagyobb haszna ehelyett talán az lenne, ha lendültet adna a következő fordulókra, amelyekben további győzelmekre van szükségünk.