A küzdősportok nagyszabású fesztiváljának – amelyet az idén már másodszor rendeztek meg – az orosz nagyváros Szentpétervár adott otthont. Három évvel ezelőtt Pekingben volt a premier, akkor tizenhárom sportágban (aikido, birkózás, cselgáncs, dzsu-dzsicu, karate, kendo, kick-boksz, muay thai, ökölvívás, szambó, szumó, tekvondo, wushu) harcoltak egymással a résztvevők. Idén ez a kör kibővült a vívással és a savate sportággal, így jutottak indulási lehetőséghez a Vasas klasszisai is.
Ha nem is nagy létszámú, ám annál erősebb mezőnyök gyűltek össze a Néva-partján. Női párbajtőrvívásban ott volt a jelenleg aktuális világranglista első öt helyezettje (Branza, Sivkova, Szász, Xu, Shin) és a regnáló világbajnok Beljajeva is. A férfi kardvívók közül pedig csupán az olimpiai ezüstérmes Occhiuzzi hiányzott a világ jelenlegi nyolc legjobb formában lévő versenyzőjéből.
A körítés sem volt akármilyen, a dobogós helyezettek érmei például ultramodern technológiával, sárgarézből készültek – bronz, ezüst és arany kiegészítéssel, méretük alapján pedig csak két korábbi téli olimpia – a torinói és a vancouveri – medáljai vetekedhettek velük.
Szász Emesét és Szilágyi Áront valószínűleg nem a fenti jellemzők motiválták a minél eredményesebb szereplés érdekében, ám végül mindketten begyűjtöttek egyet-egyet a Szentpétervár látképét, a nemzetközi szövetségek logóit és a vívást szimbolizáló rajzot is magukon viselő érmekből.
Áron kiemeltként a negyeddöntőben kapcsolódott be a küzdelmekbe, s ott 15–10-re verte a dél-koreai Kimet. Az elődöntőben ugyancsak dél-koreai ellenféllel, a korábban egyéni világbajnoki bronzérmes Guval találkozott. Vele szemben 15–7-re alulmaradt, így következhetett a bronzasszó, az augusztusi budapesti vb győztese, az orosz Resetnyikov ellen. Ezt szoros mérkőzésen 15–13-ra megnyerte, és így két győzelemmel, valamint egy vereséggel harmadikként zárt.
Emese már a 16-os táblán bekapcsolódott a versenybe, ahol könnyedén 15-6-ra verte az egyiptomi Nahdit, majd még fölényesebben 15-5-re az orosz Kolobjovát. Az elődöntőben a régi rivális, az eddig már sok borsot az orra alá törő román Branzával szemben sikerült szépítenie a mérlegén (15-12). A döntőben a világbajnok észt Beljajevának vágott vissza – mégpedig rendkívül magabiztosan – a budapesti elődöntőben elszenvedett vereségért (12-4), és nyerte meg az aranyat a színvonalas mezőny többi tagja előtt.
fotók: worldcombatgames.com