MTK-Budapest – Vasas Óbuda 2:3 (-18, 23, 22, -21, -13) 
Városmajor, 150 néző. 
Vezette: Szél, Ujházy 

MTK: Nagy F. 4, Rácz 14, Čičić 10, Bleicher N. 20, Horváth V. 6, Rédei 3. Csere: Tímár (liberó), Kiss V., Győri 1. 
Vezetőedző: Rácz László 

Vasas Óbuda: Gubicza 7, Fábián 6, Stefanik 13, Pekárik 16, Benkó 14, Ludmán 15, Csere: Vacsi 6, Lévai (liberó). 
Vezetőedző: Jókay Zoltán 

A helyszín és a számszerű eredmény az egykori legendás Vasas – BSE rangadókat idézte, a színvonal már nem annyira, no meg riválisunkat is MTK-nak hívják már... 
A pályán látottakat egyébként  jól jellemezte a negyedik szett egyik történése. Ide-oda szállt a labda a háló fölött, a végén valahogy miénk lett a pont, ám Jókay Zoltán a fejét fogva fordult a kispad felé.

Az előző napi Gödöllő elleni KEL mérkőzés után, a második sorunk kapott lehetőséget, persze mivel tizenhárom játékosból áll a keretünk, valakinek dupláznia kellett. Stefanek Orsi lett a „nyertes”. 

Jól kezdtünk, az első játékrész sikeréhez nem fért kétség, gördülékenyen építettük támadásainkat, és a pontokat is serényen gyűjtöttük. A folytatásban is jó ideig vezettünk, ám nyolc nyitásrontásból elajándékozott pont éppen elég volt vendéglátóinknak ahhoz, hogy behúzzák a szettet. A harmadik játszma volt saját játékunk szempontjából a mélypont. Komoly hátrányba kerültünk (11:18), Gubicza Laurát Vacsi Evelin váltotta a pályán. Neki valamennyire sikerült rendeznie a sorokat, ám az állást már nem tudtuk megfordítani. Viszont lendületben maradtunk, és gond nélkül egyenlítettünk a negyedik felvonásban. 
A mindent eldöntő szettben állva hagytuk a kék-fehéreket (8:3), majd fogtuk magunkat és mi is megálltunk (8:10). Sikerült azonban még egyszer visszajönni a meccsbe, az önfeláldozó elszánt hajrá pedig győzelmet eredményezett.