A Vasas csapatát kapusunk, az ukrán válogatottat erősítő Balog Judit képviselte a dán, norvég, svéd közös rendezésű kézilabda-világbajnokságon; játékosunkkal elevenítettük fel a torna legemlékezetesebb pillanatait, de szó esett a karácsonyi szünetről is.
Ismét adott játékost a női kézilabda-világbajnokságra a Vasas: az eggyel korábbi, 2021-es vb-n a szerb jobbátlövő, Marija Agbabának is szurkolhattunk (természetesen a magyar csapat mellett), míg a nemrég véget érő, dán-norvég-svéd közös rendezésű viadalra a hozzánk nyáron érkező kapus, Balog Judit kapott meghívót, az ukrán válogatott tagjaként.
„A családom minden tagja Ukrajnában él, ukrán állampolgárok, én is ott születtem. Tizenhét-tizennyolc éves lehettem, mikor először behívtak a felnőttválogatottba, előtte pedig már az utánpótlás nemzeti csapatot is segíthettem. A sérülés miatti kihagyást leszámítva szerencsére folyamatosan kerettag vagyok – mondja Judit. – Egész Ukrajnának különleges volt a kvalifikáció, hiszen vb-n tizennégy éve szerepeltünk utoljára, ennek megfelelően nekem ez volt az első ilyen nagy tornám. Már az is nagy dicsőség volt, hogy a csoportból tovább tudtunk jutni, nagy volt az öröm. Egy picit talán még jobb szereplést vártunk magunktól, ám hozzá kell tenni, hogy számos kulcsjátékosunk hiányzott, akikkel kiharcoltuk a részvételt, megfiatalított kerettel szerepeltünk.”
Az ukrán válogatott a csoportkörben a brazilt és a spanyolt nem tudta megállítani, Kazahsztánt viszont legyőzte, így a középdöntőben folytathatta, abban viszont kikapott a csehektől, a hollandoktól és az argentinoktól, összességében a 23. helyen végzett.
Fotó: Anze Malovrh / kolektiff
„Érződött, hogy nem vagyunk összeszokva, de megpróbáltuk kihozni magunkból a maximumot. A védekezésünk a legnagyobb erősségünk, de az is megszenvedte picit a változásokat. Összességében viszont nem lehetünk elégedetlenek, remek élmény volt. Nagyon örültem, hogy a hollandok elleni középdöntőben engem választottak ukrán oldalról a meccs emberének, de talán a legemlékezetesebb pillanatként azt jelölném, amikor kivédtem Malestein hetesét.”
A vb után azért a pihenésre is jutott idő.
„Öt napot voltam otthon karácsonykor, ami rengeteget jelentett nekem, együtt tudtunk lenni a családommal. A szokásos volt a menet, sütés, főzés, takarítás, meg persze pihenés is. Feltöltődés ez, hiszen ritkán tudok hazamenni. A Vasas kapcsán szerintem mindenki nevében mondhatom, hogy rögtön, az első edzés kezdetével visszarázódtunk az ünnep után, maximális koncentrációval készülünk a Budaörs elleni, szombati bajnokira!”
Borítókép: Anze Malovrh / kolektiff
