Ez a viadal nem más, mint a február 6-án kezdődő Bocskai István emlékverseny, amelynek Debrecen ad otthont. Az A-kategóriás, komoly nemzetközi tornán három vasasos bokszoló már biztosan képviselheti magyar színeket. Berna Dávid 56 kg-ban, Fodor Dávid 60-kg-ban, míg Bacskai Balázs a 69 kilósok között lép szorítóba. Utóbbi számára külön presztízse is lesz a Bocskainak, hiszen az elmúlt négy évben mindannyiszor ő állhatott a dobogó legfelső fokára, és utoljára ifistaként kapott ki ezen a versenyen.
Hármukon kívül Szimler Áronnak (69 kg) szintén van némi esélye az indulásra, de ez csak a verseny előtti napokban fog eldőlni, a résztvevők pontos létszámának függvényében.

Bacskai Imre, a Vasas vezetőedzője elmondta, a három biztos indulónk remek lehetőséget kapott január elején, hiszen a válogatott kerettel Kubában készülhettek tíz napon át. A karibi országban nagyon fontos tapasztalatokat szereztek, hiszen olimpiai és világbajnokokkal edzhettek együtt. A kint elvégzett munka elsőszámú célja az erőfejlesztés volt, napi három tréning szerepelt a programban. Reggel hétkor futással kezdtek a sportolók, majd délelőtt erősítéssel, szakmai gyakorlatokkal, és zsákolással folytatták. Délután pedig neves ellenfelekkel kesztyűztek válogatottjaink.

Hogy ezen kívül még mi történt Kubában, arról a három érintetett kérdeztük.

Bacskai Balázs:
- Mivel én már voltam korábban Kubában, ezért nem volt minden annyira új, mint a többieknek. Az igazság az, hogy a legutóbbi alkalom óta inkább negatív változások következtek be náluk. A szegénység szemmel láthatóan nőtt, ezt mi is éreztük az ellátásban. Itt részben az ételek minőségére gondolok, illetve arra, hogy sokszor hosszú órákon keresztül nem volt víz a szállodában, mert a csövek nem bírták a terhelést.
A szegénységről pedig csak annyit, hogy egy szállodaigazgató nagyjából tíz eurónak megfelelő pesót keres ott havonta, így nagy szemekkel néztek ránk, amikor egyszer ötven eurót váltottunk be helyi valutára. Telefonálni és internetezni pedig gyakorlatilag esélyünk sem volt. Ennek ellenére az edzőtábor nagyon jól sikerült, hiszen nem minden nap bokszolhat az ember olyan olimpiai bajnok sztárokkal, mint mondjuk Iglesias Sotolongo. Vele volt szerencsém két menetet is bunyózni.
Összességében úgy érzem, hogy jó úton járok a Bocskai-emlékversenyre való felkészülésben, nagyon szeretném zsinórban ötödszörre is megnyerni ezt a viadalt, ez még azt hiszem, senkinek sem sikerült korábban. Az én önbizalmamnak mindenesetre nagyon jót tenne, hiszen néhány fontosabb versenyem tavaly nem sikerült úgy, ahogy szerettem volna.

Berna Dávid:
- Óriási élmény volt ez a tíz nap számomra. Én személy szerint most jártam először a tengerentúlon, és hát a boksz szempontjából egyből a legjobb helyet látogattam meg. Nem véletlenül mondják azt, hogy Kuba az ökölvívás Mekkája. A helyieknek remek bokszolóik vannak, számos ifi és felnőtt válogatottal is együtt  tudtunk gyakorolni. Én még versenyen sem bokszoltam soha kubaiakkal eddig, így tényleg nagyon hasznos tapasztalatokat szereztem.
A hangsúly elsősorban az erőfejlesztésen volt az edzőtábor alatt, reggelente például „laza”, 8-9 kilométeres futásokkal kezdtük a napot. Ezt követték a már említett páros gyakorlatok, illetve a zsákolás.
Sokat segített az is, hogy Csötönyi Sándortól kezdve remek szakemberek kísértek el minket, akikkel sokat tudtunk beszélgetni a bokszról. Azt talán mondanom sem kell, hogy az egész edzőtábor a Bocskai-emlékverseny jegyében telt, azért kaptuk ezt a kubai lehetőséget, hogy minél jobban felkészülhessünk erre a komoly megmérettetésre.
Most már mindenki a saját klubjában készül, mi vasasosok hárman együtt. Bizakodó vagyok, és a dobogóra szeretnék állni a Bocskain.

Fodor Milán:
- Érdekes élmény volt közel harminc fokban készülni. Nagyon párás volt kint végig a levegő, kitágult a tüdőnk, így most, hogy visszajöttünk, itthon szinte alig tudunk elfáradni. Fleg alapozó jellegű munkát végeztünk, napi három gyakorlás, rendesen be volt táblázva az életünk. Persze azért jutott idő a pihenésre is, az edzések között egy medence partján frissültünk fel, esténként pedig az edzőtábor helyszínét, a kis halászfalut jártuk, vagy éppen beültünk valahova egy pizzára. Hétvégén emellett szervezett kirándulások is szerepeltek a programban, így viszonylag jól megismertük Kubát.
Volt lehetőség helyi ifikkel, és felnőttekkel, köztük olimpiai bajnokokkal is kesztyűznünk. Ezek jót tettek mindenkinek, én is remek erőben érzem magam. Most minden idegszálámmal a Bocskai-emlékversenyre koncentrálok, ahol nyerni szeretnék természetesen, de minimum a döntőbe jutás a célom.