Ahogy mondani szokták, eleve elrendeltetett a dolog, hiszen Antal Péter Angyaföldön született, a Lehel utcában nőtt fel, és bár később Budára költözött a család, ő mégis a Vasasba jelentkezett, hogy labadrúgó szeretne lenni. Igaz, a toborzóra akkor még a Népligetben került sor.

Labdarúgó is lett! A legendás Machos Ferencnek köszönhetően került be a tartalékcsapatba, és még tizenkilenc sem volt, amikor a nagyok között is bemutatkozhatott. Megadta a módját, hiszen egy BEK-meccsen, az izlandi Valur Reykjavík ellen ölthette magára először a piros-kék mezt. Ez Várpalotán történt, hogy miért ott, az hosszú történet... Mathesz, Kékesi, Molnár, Puskás, és még sorolhatnánk, kik között kapott helyet... Farkas János meg éppen sérült volt.

Persze itt megragadni nem volt egyszerű, de Antal Péternek is jutottak szép pillanatok a csapattal, közvetlenül a házasságkötése után például Dél-amerikai túrán járt a Vasassal.

Később Szegeden lett stabil NB I-es játékos, majd visszatért a Vasashoz, előbb az utánpótlásban edzősködött, 1985-ben pedig Illovszky Rudolf pályaedzője lett.

A mai ünnepelttől sem véletlenül hallottuk tehát sokszor a következő mondatot: "Én mindent Rudi bácsinak köszönhetek: ő tett be először az egybe, ő hívott pályaedzőnek, majd kilencvenhétben ő kért fel technikai vezetőnek is. A középső szakasz máig élő eredménye, hogy nyolcvanhatban elnyertük az MNK-t, mert az a győzelem a Vasas legutóbbi diadala a kupában vagy az első osztályban."

Akik a 2000-es évektől kezdve kapcsolódtak be a Vasas labadrúgó-vérkeringésébe, már Antal Pétert mint az állandóság szimbólumát, a technikai vezetőt ismerhették meg. Tizenöt éven át szolgálta a klubot ilyen minőségben, még ennél is több tréner mellett. 

"Nekem a Vasasban dolgozni nem munka volt: ha megfizettek is, mindenekelőtt lelkesedésből csináltam mindent. Azt hittem, a Fáy utcából megyek nyugdíjba, talán Angyalföldön is halok meg... Másként történt. De azt szintén büszkén említhetem: van némi közöm ahhoz, hogy nem múlt ki a Vasas. A szurkolók már képletesen eltemették, ám Illovszky Rudi bácsival két nosztalgiameccset is szerveztünk a válságos periódusban. Megmaradtunk!"

Ezek a mondatok nem is igényelnek további kommentárt, Antal Péter tényleg a megbízhatóság mintája volt, ha pedig a Vasas örökös tagjairól beszélünk, többek között rá öntötték ezt a kitüntető címet.

Isten éltesse sokáig hetvenötödik születésnapján is!