Kazincbarcikai SC – Vasas 1–0 (0–0)
Kazincbarcika, 500 néző.
Vezette: Veizer (L. Tóth, Török K.)
Kazincbarcika: Szabó Á. – Privigyei, Komlósi, Fótyik, Szala – Hornyák (Horváth B., 68.), Maicon, E. Messi, Tátrai (Luiz, 78.) – Salvador (Kovács P., 83.), George.
Vezetőedző: Kiprich József
Vasas: Szatmári Z. – Polényi, Lucas, Kárpáti, Görgényi – Mehmedagic, Thiago – Romeu (Ferkó, 78.), Kovács D. (Ádám, 71.), Deyvison – Szilágyi.
Vezetőedző: Szapor Gábor
Gólszerző: Tátrai (61.)
Sárga lap: Tátrai (14.), Komlósi (27.), Hornyák (67.) ill.: Polényi (14.), Mehemedagic (22.), Görgényi (40.), Szilágyi (81.)
A kazincbarcikai sporttelepen járva egyértelműnek tűnt, hogy néhány évtizeddel ezelőtt pezsgő sportélet folyhatott a városban. Persze ahogy az manapság nem meglepő látvány, a nagyjából négy füves pályányi terület bizony erősen megkopott, és a mérkőzésnek helyt adó játékteret sem mostanában újították fel.
A helyiek elmondása szerint a nézőszám a csapat teljesítménye miatt jelentősen megcsappant az utóbbi időben, de a lelkes hazai keménymag így is végigbuzdította a kék-sárgában futballozó „vegyészt”. A kazincbarcikaiak csapatában Komlósi Ádám volt a legismertebb név, aki több élvonalbeli csapatban is játszott korábban, rajta kívül pedig a borsodiak brazil és afrikai légiósai keltettek feltűnést.
A mieink ezúttal is a szokatlannak ható fehér-fekete színösszeállításban léptek pályára. Katona Máténak azonban már ez sem adatott meg, csapatkapitányunknak gyomorbántalmak miatt ugyanis ki kellett hagynia az összecsapást.
Az első percekben néhány pikánsnak hangzó Görgényi-Messi párharcon kívül nem sok érdemlegeset tudtunk feljegyezni. Kívülről úgy tűnt, nehezen barátkozunk a körülményekkel, támadóink például teljesen eltűntek a mezőnyben.
A 29. percben egy szépen végigjátszott támadás végén Kovács Dániel gurította le a labdát a bajnokin debütáló Romeonak, aki kecsegtető helyzetből csúnyán fölébombázott. A folytatásban is elsősorban távoli lövésekkel operáltunk, ezek közül Mehmedagics próbálkozása járt a legközelebb a kapuhoz.
A Kazincbarcikának sem volt több helyzete, de az látszott, hogy az aprótermetű támadóik képesek váratlan húzásokra, így nem ártott odafigyelni. Ráadásul a két szélső védőnk, Polényi és Görgényi hamar besárgultak, ami további kockázati tényezőt jelentett.
A félidő utolsó pillanataiban még Kárpáti szerzett majdnem gólt egy kapu előtti kavarodás után, de ettől függetlenül a gólmentes első játékrész reális képet adott az addig történtekről.
A meccs második fele nyíltabb játékkal kezdődött, de ebből végül mi jöttünk ki rosszabbul. Először Szilágyi kísérletezett, de lövése kevéssel a kapu mellett hagyta el a pályát. Pár perccel később Szatmárit is próbára tették a hazaiak, de ekkor még résen volt. A 61. percben azonban már ő is tehetetlennek bizonyult: a hazai balszélső, Tátrai egy keresztlabda után betört a tizenhatosunkon belülre, és a kapunkba lőtte a Kazincbarcika vezetőgólját.
Ahogy azt várni lehetett, innentől kezdve átadta a területet a hazai csapat, de igazán komoly helyzetünk csak a 76. percben adódott. Ekkor Thiago indítása találta meg a kaputól pár méterre Szilágyit, csatárunk szépen le is fordult, de lövését bravúrral védte a kapus.
Ekkor már a hétközi Ligakupa meccsen ügyesen mozgó Ádám Martin is a támadósorunkat erősítette, de ezúttal ő sem tudott segíteni. Ahogy közeledett a találkozó vége, úgy vált egyre kapkodóbbá a futballunk. A higgadt passzjáték helyett a céltalan ívelgetésé lett a főszerep, ezt pedig nagyon hamar kiismerte Kiprich József csapata, így különösebb gond nélkül visszaverték a rohamainkat.
A hármas sípszó így azt jelentette, hogy Szapor Gábor vereséggel kezdte munkáját a csapat kispadján. A mai játék ugyan nem volt biztató, de ami talán ennél fontosabb, a megszokott harcos mentalitás ezúttal is visszaköszönt, így joggal bízhatunk benne, hogy már a következő hétvégén sikerül kiköszörülni a csorbát.
