Valahogy most Milánóban benne volt a levegőben, hogy az elvesztett világbajnoki döntők után most összejöhet a siker, ez a koreai csapat sem annyira sebezhetetlen, mint korábban, elég, ha csak azt vesszük, hogy majdnem kiestek a nyolc között Kína ellen...

Ehhez képest a Szilágyi Áron, Szatmári András, Gémesi Csanád, Decsi Tamás fémjelezte magyar kvartett magabiztosan menetelt, a bemelegítő napon, még tegnap eljutottak a legjobb nyolc közé, csak a törökök okozta némi fejtörést, hogy aztán pénteken Japánt, majd az olaszokat kisebb meglepetésre elintéző franciákat is magabiztosan búcsúztassák a mieink.

És akkor jött a már megénekelt Korea és a vb-finálé: végig szoros asszóban, a hajrára viszont már öttusos hátrányba is kerülve vívtak a magyarok, innen viszont Szatmári András villant nagyot, aminek köszönhetően Szilágyi Áron 40-39-es vezetésnél köthetett be, és bár a tét óriási volt, klasszisunk megoldotta, végigvitte, pedig egy Oh Szanguk által a pást másik oldalán...

Az öröm mindent vitt, Áron az égbe ugrott, a többiek a pástra, 2007 után újra magyar arany ebben a műfajban. Ez a négy fiú pedig igazán kiböjtölte már ezt.

Háromoszoros olimpiai bajnokunk utána elmondta, át kellett programoznia az agyát az utolsó menetben, hiszen úgy kalkulált, látva a történéseket, hogy nagyobb hátrányból kell majd vívnia. Kulcsként pedig a jó egyéni teljesítmények mellett azt emelte ki, hogy hittek magukban egész nap, és különösképpen nem rettentek meg a már-már mumusnak tekinthető Koreától.

fotók: FIE, hunfencing