1987-ben nyertek utoljára a Vasas atlétái egy pályabajnokságon három aranyérmet, ekkor Juha Olga magasugrásban, Herczegh Ágnes diszkoszvetésben, míg Pál Ferenc magasugrásban lett bajnok. Ennél többet pedig 1984-ben, amikor is Siska Xénia két számban 100 méter síkon és 100 gáton, Juha Olga magasugrásban, Temesi András pedig gerelyhajításban diadalmaskodott. 1972-ben volt a csúcs, ekkor Balogh Györgyi három számban, 100, 200, 400 méteren, Kulcsár Magdolna 800-on, Molnár György 1500-on, míg Hazai Balázs 3000 méteres akadályfutásban végzett az élen. 

A múlttal természetesen van okunk büszkélkedni, de szerencsére a jelen is nagyon fényesre sikeredett a tolnai megyeszékhelyen. Szombaton előbb 100 női gáton a tizenkilenc esztendős, még junior korú Jancsurák Sophie lépett a legendás Siska Xénia örökébe, majd az amerikai egyetemi tanulmányai befejeztével, tavaly nyáron hazatérő Szebeny Miklós – hat évvel ezelőtti 200-as bajnoki címe után ezúttal – 100 méteren ért elsőként célba. Egyéni csúccsal lett negyedik 800 méteren az ifjúsági korú, tizenhét éves Tóth Johanna, és ugyanezen a helyen zárt Ajkler Zita hármasugrásban.

- Sophie eddig még korosztályos bajnoki címet sem nyert, számtalanszor csúszott le egyetlen helyezéssel bajnoki dobogó tetejéről, vagy éppen különféle válogatók után a kijutást érő helyekről. Ezzel a felnőtt bajnoki címmel most kárpótolta magát és engem is. Már a melegítésnél láttam a tekintetén, hogy borzasztó elszánt, és sikerült is neki hiba nélkül végigmennie a gátakon. A júliusi barcelonai junior világbajnokságra a „B” szintje már megvan, a következő hetekben azon dolgozunk, hogy sikerüljön javítani ezen – értékelt az edző, Bajzáné Marton Lívia. – A férfiak 100 méteres síkfutásában hárman aspiráltak egyforma eséllyel a győzelemre, Miklós a döntőben jól mozgott, hetven méternél vette át a vezetést, pedig erős szembeszélben futottak, amit nem igazán kedvel. Napi 8-10 óra munka mellett az esti órákban tud csak edzeni, teljes mértékben kijárt neki ez a siker. Johanna helyezésben hozta a maximumot, de egyéni legjobb ideje ellenére azt mondom, hogy kicsit bátrabb kezdéssel még jobb időt is futhatott volna.

Vasárnap Szederkényi-Takács Andrea 5000 méteren a tőle megszokott bátor futással sorra szakította le riválisait, és jelentős fölénnyel nyert. Ajkler Zitának távolugrásban mindössze kilenc centiméter hiányzott az aranyhoz, persze nem érheti szemrehányás emiatt, hiszen ő is már hosszú évek óta civil munkája mellett készül a versenyekre.

- Kellett nagyon ez a siker Andinak, hiszen tavasszal nagyon keményen készültünk a maratoni olimpiai szint teljesítésére, ami annak ellenére nem jött össze, hogy fizikailag megfelelő állapotban volt. Remélem ezután a győzelem után a fejében is helyére kerülnek a dolgok, és mostantól kellő önbizalommal, hatékonyan tudunk készülni az év hátralévő versenyeire – összegzett az edző-férj Szederkényi Máté.

Jancsurák Sophie:
- A dobogós helyezésben bíztam, de az igazán komolyan nem jutott az eszembe, hogy esetleg nyerhetek is. Örülök, hogy kilenc év atlétizálás után végre összejött „valami”. A futás közben csak arra figyeltem, hogy ne rontsak és ezt sikerült is megoldanom, a szembeszél miatt azonban az időm elmaradt az egy héttel ezelőtti U20-as válogatott viadalon elért egyéni csúcsomtól (13,93). Most két hét kemény edzés következik, a junior vb-n szeretnék 13,75 körül futni.

Szebeny Miklós:
- Így, az egész napos munkahelyi elfoglaltságom mellett, csak a rövidebbik sprinttávot, a 100 métert céloztuk meg az edzőmmel, akitől rengeteg segítséget kaptam a felkészülés során. A „régi” formámtól ugyan messze vagyok, de azért számítottam a jó szereplésre, az előfutamok után pedig már kifejezetten bizakodó voltam, noha a körülmények – gondolok itt elsősorban a szembeszélre – nem voltak igazán ideálisak. A fináléban féltávnál már éreztem, hogy meglesz a győzelem.

Szederkényi-Takács Andrea:
- Az edzőm rám bízta, hogy milyen taktikával versenyzek, úgy döntöttem, hogy a kemény tempót választom. Amikor három körrel a vége előtt észleltem, hogy az egyetlenként mögöttem maradt Czebei Réka – aki tavaly a 10 000-es OB-n, a mostanihoz hasonló képlet szerint zajló versenyen a végén lehajrázott – kezd „szellősebben” követni, futottam egy erősebb négyszázat és ezzel végleg leszakítottam. Nagyon meleg volt, ekkor már én sem éreztem túl jól magamat, de a maratoni és mezei bajnoki címeim után az első pályabajnoki arany természetesen mindenért kárpótol.

Ajkler Zita:
- Nem vagyok igazán elégedett magammal, sajnos az utóbbi időben valami allergia-féleség bujkált bennem, nem tudtam úgy edzeni, ahogy terveztem, aztán a jobb bokám is érzékeny volt, úgyhogy tele vagyok panasszal. Ami persze „ebben a korban” már nem csoda… 
No de komolyra fordítva a szót: volt két belépett ugrásom, amikkel nyerhettem volna, ráadásul az egyik ezek közül tényleg csak centiken múlott. A szél meglehetősen össze-vissza fújt ez is eléggé zavaró volt, a tavalyi ezüstömet ugyan megőriztem, de tavasszal még ennél jobb eredmény elérésére készültem.

A Vasas-MiFiN versenyzőinek eredményei:

férfi 100 m:
1. Szebeny Miklós 10,91

férfi 400 m:
  9. Várdai Péter 48,78
11. Koós Erik 48,91

női 800 m:
  4. Tóth Johanna 2:10,90
10. Juhász Rozália 2:17,35

női 5000 m:
1. Szederkényi-Takács Andrea 17:14,44

női 100 m gát:
1. Jancsurák Sophie 14,08 

női távolugrás:
2. Ajkler Zita 5,94

női hármasugrás:
4. Ajkler Zita 12,63