Három hetet töltöttek külföldi edzőtáborban legjobb paraúszóink, köztük a paralimpiai bajnok Pap Bianka és Illés Fanni, elsőként erről kérdeztük vezetőedzőnket, Szabó Álmost:

„A törökországi Belekben voltunk melegégövi edzőtáborban, jól ismerjük ezt a helyet, minden szempontból tökéletes körülmények között lehet itt készülni. Vártuk már nagyon, hogy következzen ez az edzőtábor, hiszen egy év alatt ez az egyetlen melegégövi táborunk, ami kicsit szokatlan, ezért nagyobb is volt a hangsúly rajta. Sajnos utólag azt mondhatom, hogy teljes mértékben nem tudok elégedett lenni ezzel a három héttel, hiszen nem igazán sikerült azt elvégezni a versenyzőkkel, amit terveztem, de ez legkevésbé sem a helyszínen múlott, hanem sokkal inkább a betegségek nehezítették meg a dolgunkat. Bia kálváriája már decemberben elkezdődött, amikor covidos lett, itt sokat ki is kellett hagynia, ami egy ilyen időszakban nem a legjobb, majd mire kezdett volna visszaállni, jött egy arcüreggyulladás. Végül az edzőtáborba való megérkezéskor pedig influenzaszerű tüneteket produkált, és több napig lázasan feküdt a szobájában. Éppen ezért teljesen át kell ütemezni az edzőtábori munkát, és nyilván nem is tudtuk azt a felkészülést elvégezni, ami ki volt tűzve. A három hétből gyakorlatilag egyet tudott csak megcsinálni. Így ebből a helyzetből ennyit lehetett kihozni, amit tudott becsülettel meg is csinálta. Szerintem egyikünk sem erre gondolt, amikor készültünk az edzőtáborba, de az élet mindig alakít, és ehhez alkalmazkodni kell, mást nem is lehetett mondjuk tenni. Jogi egyetemi tanulmányai mellett felkészülni egy világbajnokságra egyébként sem egyszerű, biztos, hogy valamilyen téren kicsit lazítani kell majd a nadrágszíjon, mert hosszú távon ez nagyon kimerítő számára, viszont nem féltem, mert tudni fogja, mi kell a számára, és mit bír el.”

Másik tokiói bajnokunk, Illés Fanni - immár édesanyaként - szintén ott volt Belekben, és keményen dolgozik a visszatérésen. Róla is kérdeztük edzőjét:

„Fanni számára kulcskérdés volt, hogy el tudja kezdeni a szülés után a keményebb munkát is, ami egy héthónapos gyermek mellett nyilván nagyon komoly kihívás, de szerencsére Mór is ott tudott velünk lenni ebben a három hétben. Persze a logisztika még így sem volt egyszerű. Fanni mindenesetre keményen dolgozott, de nyilvánvaló, hogy ebben a helyzetben türelmesnek kell lennie, elsősorban saját magával szemben, hiszen a visszatérés, pláne az úszósportba, nem megy egyik napról a másikra, és az is teljesen érthető, hogy a kisfiunk a legfontosabb most számára. Lelkileg nagyon nehéz lehet ez a helyzet, sokszor a csapattársai és én is kérdőn néztünk rá, hogyan tudja ezt kivitelezni. Persze ismerjük Fannit, és tudjuk, amit a fejébe vesz azt többnyire véghez is viszi. Azt gondolom, ha a türelme megmarad, és nem sietteti a dolgokat, akkor minden a terveknek megfelelően alakul majd.”

A két paralimpiai bajnokunk mellett ezúttal Száraz Evelin és Tar Réka kapott lehetőséget az edzőtáborozásra.

„Ami jó hír, hogy Evelin nem volt beteg, így komoly terhelést tudtam neki adni, és szerintem igencsak kiváló fizikai állapotban van. Emellett talán mentálisan is már túl van a számára finoman szólva sem kedvezően végződő kategorizálásának az időszakán, és előre tekint. Az látszik mindenesetre, hogy nagyon jól reagál a terhelésre, szisztematikusan dolgozik, a harmadik hét végére mondjuk meglehetősen elfáradt, nyugodtan mondhatom úgy is, teljesen kikészült, de becsülettel állta a sarat. Réka számára pedig újdonság volt egy ilyen komoly és hosszú edzőtábor, korábban nem végzett ilyen jellegű munkát, de jól reagált a kihívásokra, és felvette a ritmust végére. Most tapasztalta meg először, hogy mi a metódus, eleinte úgy nézett rám, mintha kínaiul beszélnék, aztán fokozatosan megtanulta, mit és hogyan kell és a végére nagyon szépen ráragadt az a mentalitás, amivel dolgozunk. Remélem, ezt majd a későbbiekben is tudja folytatni, ha ez így lesz, akkor egy sikeres világbajnokság is kinézhet neki.”

Dr. Wladár Sándor MÚSZ-elnökkel is találkozott Belekben a vasasos csapat

A csapat egy része az edzőtábor után rögtön tovább is repült Sheffieldbe, ahol világkupaversenyt rendeznek ezekben a napokban.

„Nem volt egyszerű, késő este hazaértünk Törökországból, majd másnap hajnalban már repültünk is tovább Sheffieldbe. Pap Bianka, Száraz Evelin és Payer Kata versenyez majd itt a Vasasból, és bizony ki kell használni az alkalmakat, mert nagyon kevés verseny van a naptárban. Az edzőtábor után az utazás egyből meglehetősen kifárasztotta őket, így a verseny előtti másfél napban szinte csak pihentek. Katának klasszifikációja volt, ami az előzetesen elvárt eredményt hozta, így maradt mindenben ugyanaz a kategória, ami eddig is volt. Amikor a nevezést leadtam, Bia az összes számot kérte, mondván, hogy kevés verseny van, edzésnek meg kiváló, így minden számban rajtkőre lép. Persze az említett előzmények miatt ez a sorozatterhelés biztosan komoly kihívást jelent majd. Evelin más hajóban evez, ha egy kicsit ki tudja pihenni magát, akkor szerintem egészen jól fog úszni, bár ilyenkor még nem várható el az egyéni csúcsok halmozása. Kata pedig nem volt velem az edzőtáborban, így kíváncsian várom, milyen állapotban lesz, nála jó lenne, ha tudna egy világbajnoki „A” szintet úszni.”

És hogy mik a konkrétabb célok Sheffieldben, erről így beszélt Szabó Álmos:

„Nyilván az említett okok miatt Bia még nem fog tudni komoly formát mutatni, de a szokásosnál kevesebb munka ellenére már most mutat nagyon biztató jeleket. Felszálló ágban van, a párizsi paralimpiáig is még sok fejlődési lehetőséget látok benne, ami szerintem ebben a korban nagyon nagy dolog. Nem mintha öreg lenne…  Evelin a megszokott mellúszó számok mellett indul 200 vegyesen és 100 gyorson is, de a 400 gyors lesz talán a legjobb most neki. Kata kapcsán pedig már említettem, hogy a szintúszás lehetne a cél, no meg a hasznos tapasztalatok szerzése."

Ami pedig a távlati terveket és a szinteket illeti, legjobb paraúszóink számára az augusztusi manchesteri világbajnokság lesz a szezon fő versenye.

„Így van, jelenleg abszolút a világbajnokságra készülünk. Semmilyen szinten nem lesz egyszerű, hiszen hatalmas a konkurencia, az ellenfeleink nagy többsége megkapja az eddigi hátteret, így biztosan felkészült lesz mindenki. Természetesen minket sem kell félteni, de idén csúzlival indulunk majd a háborúba, de nincs félnivalónk, hiszen ahogy mondani szoktam, a magyar vér keményebb, mint bármelyik ellenfelünkké. Fanni majd ott, a vb-n térhet vissza a nemzetközi mezőnybe. Bia, Evelin és Réka biztos indulónak számít, Katának még szintet kell teljesítenie, hogy nevezni lehessen. Megteszünk minden tőlünk telhetőt, még akkor is, ha sokszor nem egyszerű a helyzet, hiszen ebben a szezonban a gazdasági helyzet miatt kevesebb központi támogatást kapunk. Emiatt is mondtam az elején, hogy a megszokott két melegégövi edzőtábor helyett csak egyre kaptunk lehetőséget, ami azért érzékenyen érint mindenkit. Ráadásul, ahogy szintén utaltam rá, kevés lehetőségünk van versenyen lemérni, hogy hol tartunk, ezért a szürke hétköznapokat minél inkább meg kell tölteni tartalommal, hogy ne fásuljanak bele a versenyzőim a monoton munkába. Egy úszónál azért ez nem a legegyszerűbb feladat. Volt már jobb, és bízom benne, hogy lesz is, rajtunk mindenesetre nem fog múlni. Ez most egy nehezebb időszak mindannyiunk számára, de kitartóak vagyunk és megyünk előre.”